Hipparcos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
HIPPARCOS | |
---|---|
Űrügynökség | ESA |
Típus | asztrometriai |
Küldetés | |
Indítás dátuma | 1989. augusztus 8. |
Indítás helye | Guyana Űrközpont |
Hordozórakéta | Ariane-4 |
Élettartam | 4 év |
Pályaelemek | |
Pályamagasság | 315 / 22 300 mf |
A Hipparcos (High Precision Parallax Collecting Satellite) az ESA asztrometriai küldetése volt a csillagok parallaxisának, helyzetének és sajátmozgásának mérésére. A projektet Hipparchus tiszteletére nevezték el. A küldetés ötlete 1967-ben jelent meg, az ESA a küldetést 1980-ban fogadta el.
A műholdat egy Ariane-4 hordozórakétával indították 1989. augusztus 8-án. Eredetileg geostacionárius pályára kellett volna állítani, de a gyorsítórakéta meghibásodott és a hold elnyúlt ellipszis pályán maradt, melynek magassága 315 x 22 300 mérföld volt. A nehézségek ellenére minden tudományos célt sikerült teljesíteni, a kommunikációt 1993. augusztus 15-én fejezték be.
A programot két részre osztották: a Hipparcos kísérlet, melynek célja 120 ezer csillag öt asztrometriai paraméterének mérése 2-4 milliarcsec pontossággal és a Tycho kísérlet, melynek célja további 400 ezer csillag asztrometriai és fotometriai tulajdonságainak mérése valamivel kisebb pontossággal.
A végső Hipparcos katalógus (120 ezer csillag 1 milliarcsec szintű asztrometriával) és Tycho katalógus (több mint egy millió csillag 20-30 milliarcsec asztrometriával és kétszínű fotometriával) összeállítását 1996 augusztusában fejezték be. A katalógusokat az ESA 1997 júniusában publikálta.
Hipparcos és Tycho adatokat használtak a Millennium Star Atlas létrehozásához, amely az égbolt teljes atlasza egy millió csillaggal 11 magnitudó látszólagos fényességig és még 10 ezer más objektummal.
Felvetődött, hogy a Hipparcos az égbolt bizonyos részein 1 milliarcsec hibával mért volna. A Plejádok Hipparcos által megmért távolsága 10%-kal kisebb volt, mint a más módszerekkel kiszámított távolság. 2004. elejéig a kérdést nem sikerült megoldani [1].
[szerkesztés] Külső hivatkozások, források
[szerkesztés] Magyar oldalak
- SH Atlasz: Űrtan – Asztrometria a világűrből (181. old)