Holdséta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Buzz Aldrin, az Apollo-11 űrhajósa a Holdon, holdséta közben

A holdséta az űrhajón kívüli tevékenység (EVA - Extra Vehicular Activity), közkeletűbb néven az űrséta egy speciális válfaja, amelynek során az űrhajós(ok) az űrhajóból a Hold felszínére száll(nak) ki és ott kutatómunkát végez(nek) . Eddig kizárólag a NASA Apollo-programjának űrhajósai hajtottak végre holdsétát.

[szerkesztés] Holdséták

Küldetés	Űrhajósok	Leszállóhely	Holdon eltöltött idő	Holdséták időtartama	Megtett távolság (km)	Gyűjtött kőzetminta (kg)
Apollo-11	Neil Armstrong, Buzz Aldrin	Mare Tranquilitatis	21 óra 36 perc	2 óra 31 perc	1	21
Apollo-12	Charles "Pete" Conrad, Alan Bean	Oceanus Procellarum	31 óra 31 perc	3 óra 56 perc, 3 óra 49 perc	1, 1.3	34.3
Apollo-14	Alan Shepard, Ed Mitchell	Fra Mauro fennsík	33 óra 30 perc	4 óra 47 perc, 4 óra 34 perc	1, 3	42.8
Apollo-15	Dave Scott, Jim Irwin	Mare Imbrium - Hadley Appenninnek	66 óra 54 perc	6 óra 32 perc, 7 óra 12 perc, 4 óra 49 perc	10.3, 12.5, 5.1	76.7
Apollo-16	John Young, Charlie Duke	Descartes kráter	71 óra 02 perc	7 óra 11 perc, 7 óra 23 perc, 5 óra 40 perc	4.2, 11.1, 11.4	94.3
Apollo-17	Eugene Cernan, Harrison "Jack" Schmitt	Mare Serenitatis - Taurus-Littrow völgy	74 óra 59 perc	7 óra 11 perc, 7 óra 36 perc, 7 óra 15 perc	3.3, 18.9, 11.6	94.3
Összesen	-	-	299 óra 32 perc	80 óra 26 perc	95.7	379.5

[szerkesztés] Műveletek a holdsétákon

Apollo-11

Egyetlen egy holdsétát hajtottak végre az első űrhajósok, amelynek során kutatóeszközöket állítottak fel és nem hagyták el a holdkomp 50-60 méteres körzetét.

Pete Conrad az Apollo-12 parancsnoka a Surveyor-3 szonda mellett (a jobb felső sarokban az Intrepid holdkomp látható)

Apollo-12

Két holdsétát hajtottak végre. Az első felállították az ALSEP nevű műszeregyüttest. A másodikon egy 1300 méteres kört megtéve meglátogatták a leszállóhely legérdekesebb krátereit, köztük azt, amelyben egy három évvel korábban a Holdra leszállt szonda, a Surveyor-3 pihent.

Apollo-14

Két holdsétát hajtottak végre. Az elsőn az ALSEP kihelyezése történt meg. A második során a holdkomptól 1.000 méterre levő Cone krátert kellett volna elérni, de ez nem sikerült.

Apollo-15

A továbbfejlesztéseknek köszönhetően három holdsétára nyílt lehetőség, amelyet az új fejlesztésű holdjáró holdjáróval tehettek meg az űrhajósok. Az első úton kipróbálták a holdjárót és a leszállóhely legnagyobb kráteréhez a St.Geoge kráterhez hajtottak. A második holdsétán a völgy bazaltos alja és az ősi holdanyagból álló hegyek telálkozásához mentek a holdjáróval. A harmadik út pedig a leszállóhelyet átszelő hasadékvölgyhöz, a Hadley-árokhoz vezetett. összesen 21 kilométert tettek meg az űrhajósok és a hazahozott kőzetek között volt egy 4,5 milliárd éves darab (a Teremtés Köve).

Apollo-16

John Young a holdjáróval az Orion holdkomp mellett

Ez az expedíció is három holdsétát teljesített a hatalmas Descartes kráter melletti síkság kisebb kráterei között, és ez is vitt magával holdjárót. Az első holdsétán felállították az ALSEP műszereit, majd a mindössze 1,5 kilométerre levő Flag krátert látogatták meg, amely út inkább volt a holdjáró kipróbálása, mint komoly felfedezőút. Az expedíció második holdsétája a Kőhegységhez, a holdfelszín egy nagyobb becsapódás által felgyűrt kőzettömbjéhez vezetett, majd a közelben levő nagyobb – 300-400 méter átmérőjű – krátereket vizsgálták. Ezen a holdsétán véletlenül letört a holdjáró egyik sárvédője is. Az utolsó holdsétán a 200 méter mély Északi Sugár kráterhez hajtottak, 11 kilométerre a holdkomptól. Mindhárom holdséta célja a Hold vulkanikus működésének felderítése, fiatal ulkanikus kőzetek megtalálása volt, ám ez teljes kudacot vallott.

Apollo-17

A legutolsó holdexpedícó űrhajósai is három holdsétát tehettek a holdjáróval és egyikük nemcsak űrhajós, hanem tudós, geológus is volt. A leszállóhely egy nagyobb holdtenger szélén magasodó hegységbe nyúló kis völgy volt, ennek krátereit járták körül az űrhajósok.Az első holdsétán elhúzódott a munka a műszerek kihelyezésével,így csak a felállítási helyre – 185 méterre a holdkomptól – jutottak el az űrhajósok. A második holdsétán az egész Apollo-program legmesszebb levő kutatóhelyére hajtottak a holdjáróval, összesen 18 kilométernyi utat megtéve Ezen felfedezőút során találták meg azt a kőzetet, amelyet a későbbi anyagvizsgálatok a legrégebbi keletkezésűnek mutattak, 4,58 milliárd évesnek. A harmadik holdsétán pedig több megállást teljesítettek a völgy oldalát alkotó hegyek tövében, amelyből a legkülönlegesebb egy hatalmas szikla volt, amely a hegyoldalon gördült le a völgy aljába.

[szerkesztés] Érdekességek

[szerkesztés] Összeesküvéselmélet

Az amerikai bulvársajtó engedte útjára a máig élő legendát, miszerint az Apollo program holdraszállásai az amerikai kormány gigantikus átverése részét képezték és az űrhajósok nem is jártak a Holdon. Ehelyett a többezer holdfelszínen készült fotó egy hatalmas műteremben készült. Ennek az elméletnek számos tudományos cáfolata létezik.

[szerkesztés] Holdséta-koktél

A Holdról hazatérő Apollo-11 legénységének készítette Joe Gilmore, híres angol bármixer. Ez volt az első szeszesital, amit a Földre érkező Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins ivott.

Összetevői: