Hosszúszarvú bölény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: kihalt (kb. 25 000 éve)
|
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Bison latifrons Bojanus, 1827 |
|||||||||||||||||||
|
|
A hosszúszarvú bölény (Bison latifrons) a pleisztocén kori Észak-Amerikában élt bölényfaj.
Hatalmas állat volt: a marmagassága meghaladta a 2 métert, tömege pedig a 2 tonnát, vagyis a mai bölényeknél jóval nagyobb volt. Hatalmas szarvai közel 180°-ot zártak be egymással, és a terpesztésük elérte a 2 métert. A mai bölényekhez hasonlóan feltehetően hatalmas csordákban élhettek a prériken.
A hosszúszarvú bölény eredete nem tisztázott minden részletében. Feltehetően az Eurázsiában élt sztyeppei bölényből (Bison priscus) alakult ki, amely a pleisztocén során Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig előfordult (őseink vadászták és alakját barlangrajzokon örökítették meg). A feltételezések szerint a sztyeppei bölények egy csoportja a Riss-jégkorszak során (mintegy 125-200 000 éve) az egykori Beringián keresztül vándorolt Észak-Amerikába, ahol kifejlődött belőlük a hosszúszarvú bölény.
A hosszúszarvú bölények a Riss-Würm interglaciálisban elterjedtek szerte Észak-Amerikában, azonban megfigyelhető volt náluk egy méretcsökkenési tendencia: mind a test, mind a szarvak méretében. Az így, 20-30 000 évvel ezelőtt belőlük kialakult kisebb méretű bölényfajt amerikai ősbölénynek (Bison antiquus) nevezzük.
A hosszúszarvú bölények maradványai megtalálhatók szerte Észak-Amerikában és a kaliforniai La Brea-kátránytóban. Az első indiánok még bizonyosan találkoztak vele és vadászták.
Based on work by