I. Jakab skót király
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Jakab (1393 vagy 1391 – 1437. február 20.) Skócia királya, III. Róbert fia.
Apja 1405-ben Franciaországba küldte, hogy ezzel hiztosítsa életét nagybátyjának, Albany hercegnek cselszövései ellen. Az angolok elfogták az ifjút, és IV. Henrik angol király túszul magánál tartotta. Apjának 1406-ban bekövetkezett halála után Jakab lett ugyan a skótok királya, de csak 1424-ben, V. Henrik halála után, nagy váltságdij ellenében szabadulhatott fogságából. Mire trónját végre elfoglalta volna, Stuart Walter, Athol grófjának vezérlete alatt összeesküvést szőttek élete ellen. Ennek hirére Jakab nejével, Beaufort Annával (Somerset herceg leányával) Perthbe, egy domonkosrendi kolostorba vonult vissza. Ellenségei azonban nem nyugodtak és 1437. február 20-án meggyilkolták.
Jakab költő is volt, latin és skót nyelvű verseit Tytler adta ki 1733-ban The poetical remains of King James címen.
Előző uralkodó: III. Róbert |
Skócia uralkodója 1406–1437 |
![]() |
Következő uralkodó: II. Jakab |