Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Industrial and Financial Systems - Wikipédia

Industrial and Financial Systems

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Industrial and Financial Systems, IFS AB
Típus Nyilvánosan működő (OMXS:

IFS B)

Alapítva 1983
Székhely Linköping, Svédország
Vezetők Alastair Sorbie, elnök-vezérigazgató
Iparág ERP
Termékek IFS Applications
Bevétel 288 millió USD (2005)
Alkalmazottak száma 2 600 (2005)
Honlap www.ifsworld.com

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Cégtörténet

Az IFS AB-t 1983-ban alapították azzal a céllal, hogy a nukleáris energiaipar számára fejlesszen szoftvermegoldásokat. A vállalat ma a gyártó, a technológiai, valamint a közmű szektorra koncentrálva életciklus-menedzsment és ERP komponenseket fejleszt közepes és nagyvállalatoknak. Megoldásaik nyílt szabványokon alapulnak, lehetővé téve a más rendszerekkel való integrációt.

  • 1983 – Az IFS alapítása (Svédország, Linköping)
  • 1985 – Megjelenik az első szoftvertermék, az IFS Karbantartás
  • 1988 – Megjelenik az IFS Applications egy korai verziója a járműipar számára
  • 1990 – Megjelenik az IFS Applications™ ERP-csomag első verziója
  • 1991 – Az IFS Norvégiában és Finnországban terjeszkedik
  • 1992 – Az IFS megnyitja első Skandinávián kívüli irodáját Lengyelországban
  • 1993 – Az első Windows alapú felhasználói felület bemutatása, terjeszkedés Dániában és Malajziában.
  • 1994 – Az objektum-orientált technológia megjelenése az IFS Applications™-ben
  • 1995 – Terjeszkedés Észak-Amerikában, Japánban és Indonéziában – komponens alapú, grafikus felhasználói felülettel rendelkező IFS Applications™
  • 1996 – Az IFS részvényeinek bevezetése a svéd tőzsdére
  • 1997 – Az IFS szoftverfejlesztő központot hoz létre Sri Lankán, valamint Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Brazíliában és Törökországban terjeszkedik. Az IFS Webkliens megjelenése
  • 1998 – Az IFS megjelenik Magyarországon és Argentínában
  • 1999 – Az IFS felvásárolja az amerikai EMS vállalatot, valamint Görögországban terjeszkedik – az IFS valamennyi kontinensen jelen van.
  • 2000 – 100%-os IFS tulajdonú leányvállalat alapítása Magyarországon (IFS Hungary Kft.). A Java alapú internetes portálok és mobil megoldások bevezetése
  • 2001 – Terjeszkedés Kínában, Hong Kong-ban és Oroszországban
  • 2002 – Az IFS és az IBM megkezdi "a mobil üzleti alkalmazások következő generációjának" fejlesztését. Valamennyi komponens elérhető webszolgáltatásként
  • 2004 – Az NEC befektet az IFS cégbe a részvények 7,7%-ának megvásárlásával
  • 2005 – 500 000 felett az IFS Applications™ felhasználók száma
  • 2006 – Az IFS Applications™ és MS-Office™ integrációja: Az "Office Reporter" béta verziójának megjelenése (végleges 2007-ben)

[szerkesztés] Igazgatótanács

  • Alastair Sorbie, elnök-vezérigazgató
  • Håkan Gyrulf, pénzügyi igazgató
  • Thomas Petersson, alelnök – termék K+F
  • Cindy Jaudon, menedzser – Észak-Amerika
  • Fredrik vom Hofe, alelnök – marketing és iparági megoldások
  • Manni Svensson, befektetői- és közönségkapcsolatok

[szerkesztés] Tények és számok

  • Ügyfelek: több, mint 2 600 ügyfél világszerte, mely kb. 600 000 IFS Applications felhasználót jelent
  • Irodák: az IFS 54 országban, 79 irodával rendelkezik
  • Alkalmazottak száma: kb. 2 500 alkalmazott
  • A cég kutatási és fejlesztési központtal rendelkezik Sri Lankán. A meglévő verziók támogatásához, valamint a jövőbeli projektekhez kapcsolódó fejlesztések jelentős része itt történik.

[szerkesztés] Iparági megoldások különböző szektorok számára

A különböző szektorok számára készült megoldások az ügyfelek szükségletei alapján kerültek kifejlesztésre.

  • Légi- és hadiipar
  • Járműipar
  • Építőipar, szolgáltatás- és létesítmény menedzsment
  • Csúcstechnológiai ipar
  • Gyártóipar
  • Feldolgozóipar
  • Közmű- és telekommunikációs szektor

[szerkesztés] IFS Applications

Az IFS Applications egy több, mint 60 komponensből álló, teljes mértékben integrált ERP megoldás. Az IFS Applications integrált vállalatirányítási rendszerhez nemzetközi terméktámogatás kapcsolódik.

Az IFS Applications™ néhány előnye:

  • Több, mint 60 egyedileg beszerezhető üzleti komponens
  • Egységes, globális termék
  • On-line dokumentáció
  • Web alapú portál
  • Méretezhető – egy felhasználótól több ezer felhasználóig
  • Együttműködési portál felhasználók, vevők és alvállalkozók számára
  • 22 nyelv támogatása
  • Több, mint 60 országban használják

A 7. generációs komponens alapú IFS Applications™ 7 nyílt, szolgáltatás-orientált komponens architektúrával (SOCA) rendelkezik. Támogatja a teljes körű termék- és szolgáltatás életciklus menedzsmentet a termékfejlesztéstől a különbőző féle gyártási folyamatokon keresztül a karbantartási és szolgáltatási folyamatokig.

[szerkesztés] Technológia és architektúra

A mindenkori aktuális verzió számos továbbfejlesztése közvetlenül az ügyfelek igényei alapján került elvégzésre. Az IFS úgy alakította ki szoftverének architektúráját, hogy fokozatosan fejleszthető legyen, így a meglévő rendszerekbe történt befektetések megőrzik értéküket. A nyílt API-k (Application Program(ming) Interface) alkalmazásával az IFS Applications™ integrálható egyéb megoldásokkal és nyílt forráskodú termékekkel. Az üzleti logika külön van választva a rendszer magjától és a szabványos megoldásokat (pl. jelentéskészítő és vonalkódos alkalmazások) előnyben részesíti a szabadalmaztatott/védett megoldások felhasználásával szemben. A komponens alapú rendszer platformja az IFS Foundation1, általa az IFS Applications™ 7 támogatja a J2EE-t, .Net-et, az IBM WebSphere 6-ot, az Oracle 10g-t, valamint a JBoss 4.0-t (az IFS Extended Server problémamentesen fut rajta). A Java Portal Standard (JSR-168) támogatással a vállalatok közvetlenül hozzáférhetnek az IFS Applications™ adataihoz és funkcióihoz az IBM WebSphere portálról. A platform olyan nyílt szabványokon alapul, mint az UML, SQL, XML, J2EE és .NET, eszközöket nyújt a fejlesztéshez, a használathoz, a konfigurációhoz, valamint a rendszer integrációjához és adminisztrációjához.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu