Iparvágány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az iparvágány olyan, a közforgalmú vasúti hálózatból kiágazó vasúti pálya, amely gyárakba, ipartelepekre vagy logisztikai központokba vezet.
Az iparvágányokat a 19. század végén és a 20. század elején külön engedéllyel általában azok a vállalatok építették, akiknek érdeke fűződött ahhoz, hogy vasúton ki lehessen szolgálni a szállítási igényeiket. Az ilyen pályákat gyakran nevezték magáncsatlakozó pályáknak is, és többnyire magántulajdonban voltak.
A tervgazdaság idején mind a vasút az állam részévé vált, az iparvállalatokat pedig államosították. Az iparvágányoknak ezért nem is volt világosan kijelölt tulajdonosuk, és többnyire a MÁV tartotta fenn őket.
A rendszerváltás után az állami vállalatokat privatizálták vagy gyakran felszámolták, sok üzemnek pedig több kis jogutódja lett. A tulajdon-, birtok- és szolgalmi jogok rendezetlensége, és a nyilvántartások pontatlansága miatt kialakult az ún. iparvágány-probléma.
A magyar vasúti hálózat 2004-es megnyitásakor az iparvágányokhoz kapcsolódó jogviszonyok rendezetlensége számtalan vitát váltott ki az állami és magántulajdonú vasúti társaságok, a fuvarozók és a fuvaroztatók között.
