Isztrosz (író)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Isztrosz, Istros (Küréné, a mai Líbia területén, Kr. e. III. század első fele – ?, Kr. e. III. század vége) Görög író
Rabszolgaként született, egyes kutatók szerint nem is Kürénében. Többen azonosnak vélik névrokonával, a grammatikus Isztrosszal, aki Kallatiszban született. Kallimakhosz tanítványa volt, ókori források szerint versírással is foglalkozott, költői művei azonban maradéktalanul elvesztek. Rendkívül szorgosan gyűjtötte össze viszont a görög vidékek hagyományait, legjelentősebb műve az attikai hagyományok nagy szintézise, a legalább 14 fejezet terjedelmű „Szünagógé tón Atthidón" (Az atthiszok összefoglalása). Hasonló munkái voltak az „Argolika" (Argoszi dolgok) és az „Éliaka" (Éliszi dolgok) is. Külön monográfiában foglalkozott a krétaiak vallási hagyományaival, e művének címe „Krétikón thüszión" (A krétaiak áldozatairól). A felsoroltakon kívül ismerünk még néhány monográfiát tőle cím, illetve apróbb töredék alapján.
[szerkesztés] Források
Pecz: Ókori lexikon
)
Based on work by