John Lee Hooker

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

John Lee Hooker (Clarksdale, Mississippi, USA, 1917. augusztus 22. – Los Altos, Kalifornia, USA, 2001. június 21.): amerikai énekes és gitáros, a blues egyik legnagyobb hatású előadója és zeneszerzője.

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Főbb felvételei
3 Hatása
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életpályája

Unokatestvére, Earl Hooker,szintén zenész volt.

Bár dadogott, a dalait félig beszélve adta elő, ami jelelgzetességévé vált. Zenéjének ritmusa kötetlen volt, hasonlított a Delta blues előadóira. Éneke is inkább a beszédhez állt közelebb, semmint dallamok kiénekléséhez. Ez a laza, kötetlen stílus a Chicagóból érkező elektromos blues zenekarok megjelenésével vesztett népszerűségéből, bár amikor nem szólóban játszott, Hooker megpróbálta a kettőt ötvözni.

Hooker Memphisben (Tennessee állam) kezdett zenélni, majd 1943-ban Detroitba költözött, ahol gyári munkás volt. Itt élt 1969-ig, a város keleti részén, a feketék szórakozóhelyei közelében. Első lemezfelvételeit 1948-ban készítette, ezek közül a "Boogie Chillen" sláger lett. Több mint egymillió darabot adtak el belőle. Ez megteremtette számára a lehetőséget, hogy olyan, ma már klasszikus dalokat vegyen fel, mint a "Crawling King Snake", az "In the Mood", a "Rock House Boogie" és a "Shake Holler Run".

Szólókarriert kezdett, az 1960-as évek elején a blues és a folk rajongói között is népszerűvé vált, így ő mutathatta be a közönségnek a fiatal Bob Dylant.

1980-ban előadott egy dalt a Blues Brothers című filmben (Boom Boom).

1989-ben vendégmuzsikusok – Keith Richards, Carlos Santana – társaságában felvette The Healer című, Grammy-díjnyertes albumát.

2001-ben, röviddel európai turnéja előtt betegedett meg, és nem sokkal utána elhunyt.

Hooker több, mint 100 albumot vett fel, utolsó éveiben San Franciscó-ban élt.

Számtalan díjat nyert, csillagot kapott a hollywoodi Walk of Fame-en és 1991-ben a Rock and Roll Hall of Fame-be is beiktatták. A Rock and Roll Hall of Fame "500 dal, amely megváltoztatta a rock and roll-t" nevezetű listáján két dala – a "Boogie Chillen" és a "Boom Boom" – is szerepel.

Jellegzetes, mély tónusú énekhangja mellett gitárkísérete iskolát teremtett. Gitárstílusa egyszerűnek tűnik, ám lüktető basszusmeneten alapuló, egyetlen gitáron játszott kétszólamú kísérete technikai bravúr. Még az 1990-es évek elején is készített felvételeket, így duettet énekelt Van Morrison Gloria című dalában, illetve Bonnie Raitt-tal.