Kézművesség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kézművesség szó jelentése
Kézművességnek nevezzük az ember kézzel és kézi szerszámaival végzett tevékenységét, illetve az így létrehozott termékeket.
A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, kézi szerszámokkal, egyedi eljárással folytatott (kis)ipari tevékenységet jelenti.
Történeti okoknál fogva sok hasonló jelentésű, némileg eltérő tartalmú elnevezéssel találkozhatunk, ilyenek:
kismesterség (néprajz), népművészet (kulturpolitika), kisipar (politika) és iparművészet (foglalkozások osztályozása). (Az utóbbi, ti. iparművészet jelentésben az angol Wikipedia az Arts and crafts címszó alatt tárgyal a témába tartozó jónéhány tevékenységet).
[szerkesztés] Közös eredet
A kézművesség, a kézműves szakmák gyűjtőneve. Mielőtt szakmákká váltak volna nem volt fontos a kézműves személye, aki rendszerint magának vagy szűkebb környezetének készített tárgyakat.
Amikor a városi életforma, így a piac is kialakult, a kézművesek munkájának egy része áruvá vált. A kézzel elkészített termékek többnyire a mndennapi élet szükségletei, kellékei voltak, edények, bútorok, fegyverek, textíliák stb. Az ezeket a cikkeket előállító mesterségek története nagyon régre nyúlik vissza, és egyes ágai ma is az ősi formában fennmaradtak, megtalálhatók.
A kézművességnek és a kisiparnak a termékek minősége és a viszonylag szabad életformát biztosító munka jellege miatt mindig nagy volt a presztizse és a vonzereje.
A kézművesek korábban idősebb , mester fokozatú szakemberektől tanulták a kézművességet, és az inas évek után "szabadultak", vádorútra mentek "remeket" készítettek, elkészítették saját szerszámaikat és megnyitották saját műhelyeiket, és később maguk is mesterek lettek.
A gyáripar megjelenése előtt valójában mnden szakma maga készítette szerszámait vagy eszközeit, a kézi munka szerves része volt az életnek. A gépek megjelenésével a kézi munka veszített presztizséből és kiszorult a géppel nem végezhető nehéz testi munka vagy betanított segédmunka kategóriákba.
A kézműves munka reneszánszának és újbóli megbecsülésének egyik akadálya, hogy a kézművesek tárgyai nem tudnak versenyezni a tömegcikkgyártás olcsó, értéktelen termékeivel, mert sokszor gyenge azok minősége, és még dísztárgyként sem használhatók.
[szerkesztés] A manufaktúra és a céhek
A kézművesség a középkorban szakmák szerint szerveződött, érdekképviseleti szervek (céhek) és munkamegosztásban dolgozó műhelyek (manufaktúra) jöttek létre. A manufaktúra mai jelentése olyan művészi tárgyak elkészítését is jelenti, amelyek ugyan gyárban, műhelyben iparilag készülnek, de jelentős kézimunka testesül meg a termékben, mint pl. a porcelán és kerámia, fém, fa és textília.
A kézművességnek az ipari forradalom és azóta is általában a technológia újításai, köztük a gépesítés, az automatizáció és a tömeggyártás sokat rontott a kézművesség helyzetén és átalakította a manuális és fizikai munkát, kézügyeséget igénylő szakmákat, de nem tudta teljesen kiszorítani.
A kézműves termékek egy része megmaradt dísztárgyak, attrakciók és a különleges produkciók kategóriájában, mások szűkös megélhetést biztosítanak, ismét mások a másolás és hamisítás révén integrálódtak a nemzetközi kereskedelembe.
[szerkesztés] Csoportosítás
Éppen a használt anyag fajtájától függően lehet legegyszerűbben csoportosítani a mesterségeket, amelyek egyéb, politikai és gazdaságstatisztikai besorolása sokkal zavarosabb. (Népművészet, kisipar, háziipar, hobbi, engedélyezett vagy nem engedélyezett szakma, képesítés nélkül gyakorolható szakma stb.)
[szerkesztés] Kézműves mesterségek, „szakmák”
- asztalosság
- ácsmesterség
- hordókészítés (kádár)
- szíjgyártás
- kötélverés
- papírmerítés
- lószerszámkészítés
- kerékgyártás (bognár)
[szerkesztés] Textillel foglalkozó mesterségek
- Szövés
- Vászonszövés;
- Kereszthímzés;
- Tollfosztás;
- Ruhakészítés;
- Hímzés;
- Kötés;
- kékfestés;
- Csipkeverés;
- Makramé;
- Kalapkészítés;
- Goblen;
- Foltvarrás (Patchwork);
- Nemezelés
- Rongyszőnyegszövés;
- Varrás;
- Fonalkészítés (fonás);
- Szőnyeg (textilkárpit) szövés;
- (méteráru) Szövés (takács)
[szerkesztés] Fával, fémmel vagy agyaggal dolgozó mesterségek
- Kovácsolás;
- Ötvösség;
- Fazekasság;
- Szobrászat;
- Fafaragás;
- Népi bútorkészítés,
- kovácsolás (lópatkolás)
- fafaragás
- teknőfaragás
- hangszerkészítés
[szerkesztés] Papírral vagy vászonnal dolgozó mesterségek
- Könyvkötészet;
- kalligráfia;
- kollázs;
- Origami;
- papírmasé;
[szerkesztés] Növényi anyagokat felhasználó mesterségek
- Kosárfonás;
- csuhébaba-készítés;
- Virágkötészet
- Viráglenyomat, képkészítés
- Szalmafonás, szalmaszobrászat
[szerkesztés] Egyéb mesterségek
- gyöngyfűzés
- babakészítés
- babaház és berendezésének készítése
- mézeskalács készítés
- tojásfestés
- tojáspatkolás
- tojáskarcolás
- mozaikrakás
- üvegfestés,
- ólomüveg készítése
- játékkészítés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar néprajzi lexikon: http://mek.oszk.hu/02100/02115/
- Szövés: http://www.mimi.hu/sajatkezuleg/szoves.html
- úrihímzés: http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Ahaa&url=/eletestudomany/archiv/2002/0201/13.html
- úrihímzés: http://www.museum.hu/search/temporary.asp?IDT=31&ID=33
- textilmunka, kézimunka http://www.kia.hu/konyvtar/egyeb/k746.htm
- csipke: http://hungaria.org/ahm/muzeum/index.php?get=csipke
- népművészet: http://www.mesterporta.hu/mp011173.html
- népviselet http://www.djm.hu/miirtuk/jasz_nepvis.html
- magyarok nyugaton: http://www.magyaronline.net/cikk.php?id=51
- Kézművesség: http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/4.html
- kiállítás, kézműves technikák: http://www.koi.hu/hirlev/1999/905setak.html
- kézművesek Csongrád megyében: http://www.csmak.hu/kzm/Piac.htm
- Csetneki Magyar Csipke: http://www.csetnekicsipke.hu
Based on work by