Környezetfüggetlen nyelvtan
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A nyelvészetben és az informatikában a környezetfüggetlen nyelvtan, angol kifejezéssel és rövidítéssel context-free grammar (CFG) egy formális nyelvtan amelyben minden produkciós szabály a következő formájú
- V → w
ahol V egy nem-terminális szimbólum és w egy jelsorozat, amely terminális és/vagy nem-terminális szimbólumokat tartalmaz.
A "környezet független" kifejezés abból a tényből ered, hogy a nem-terminális V minden esetben helyettesíthető w-vel, függetlenül attól, hogy milyen környezetben fordul V elő. Egy formális nyelv akkor környezet független ha környezet független nyelvtan generálja.
A környezet független nyelvtanok kellően hatékonyak és erősek a legtöbb programozási nyelv szintaxisának leírásához; valójában a legtöbb programozási nyelv szintaxisának meghatározására környezet független nyelvtanokat használnak. A környezet független nyelvtanok egyszerűen elegendőek egy hatékony elemző algoritmus konstruálásához, amely egy adott jelsorozatról eldönti, hogy létrehozható-e az adott nyelvtan alapján.
A BNF (Backus-Naur Forma) a legismertebb jelölési rendszer a környezet független nyelvtan kifejezéseinek leírására.
Nem minden formális nyelv környezet független – a jól ismert az nyelv. Ez a sajátos nyelv egy parsing expression nyelvtannal generálható, ami viszonylag új formalizmus ami különösen jól illeszkedik a programozási nyelvekhez.