Közigazgatási eljárás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza és számos területen az anyagi jogi szabályozás mellett a jogszabályok tartalmazzák a speciális eljárási szabályokat is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A közigazgatási eljárás célja
A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, valaminek a megtiltása.
[szerkesztés] A közigazgatási szervek eljárásainak általános szabályai=
A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és többnyire határozattal zárul. (Indulhat hivatalból is, tehát a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani). A közigazgatási eljárást Magyarországon – az általános szabályok tekintetében – kódex szabályozza: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (röv.: Ket.).(Elődje az 1981. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás szabályairól; röv.: Áe.).
[szerkesztés] Az ügyfél
Az ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben az eljárás célja valamilyen kötelezettség meghatározása.
[szerkesztés] A döntések
A Ket. a közigazgatási szerv dönntéseit két csoportba sorolja:
- végzés – az ügy folytatásához szükséges vagy az ügy olyan lezárásához, ahol a kérelem tárgyában nem születik érdemi döntés (pl. az ügyfél kérelmére indult eljárásban az ügyfél a közigazgatási szerv által végzésben kitűzött határidőben nem teljesíti a végzésben foglaltakat és ezért a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti).
- határozat – a közigazgatási szerv az ügy érdemében (egyetlen) határozattal dönt.
[szerkesztés] A közigazgatási eljárás fokozatai
A legtöbb közigazgatási eljárás kétfokozatú, az első fokon eljáró közigazgatási szerv döntését megváltoztatási kérelem keretében a másodfokon eljáró szerv megváltoztathatja. (Néhány speciális eljárás egyfokozatú, pl. a védjegylajstromozási vagy a szabadalmi eljárás). A jogerős (közigazgatási jogorvoslattal nem támadható) határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek alapja az lehet, hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok betartásával folytatta le az eljárást, például egy ügyfél véleményét nem kérte ki, akit ezáltal sérelem ért.
[szerkesztés] Elektronikus ügyintézés
A Ket. határidőket jelöl meg az egyes közigazgatási eljárások (legalábbis bizonyos eljárási cselekmények) elektronikus úton, online intézésének bevezetésére. Az elektronikus ügyintézés feltételeit az illetékes közigazgatási szerv teremti meg. Egyes közigazgatási eljárások ma már online is intézhetők. Magyarországon az egyes önkormányzatok hivatalos honlapja, vagy a magyarorszag.hu oldalon keresztül indíthatók egyes közigazgatási eljárások.
[szerkesztés] Hatáskör és illetékesség
Országos jelentőségű, vagy nagyon speciális ügyekben általában országos illetékességű és hatáskörű szervek járnak el, például erőmű építésének engedélyezéséhez a Magyar Energia Hivatal engedélye szükséges. Helyi jelentőségű ügyekben általában az illetékes önkormányzat jegzője jár el, például egy családi ház építéséhez szükséges engedély kiadásakor.
[szerkesztés] A hatáskör
Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni.
[szerkesztés] Az illetékesség
A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el. Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt.
Based on work by