Karácsony Benő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Karácsony Benő (sz. Klärmann Bernát, Gyulafehérvár, 1888. szeptember 7. – Auschwitz, 1944. ), erdélyi magyar író.
[szerkesztés] Élete
A gyulafehérvári katolikus gimnáziumban tanult, de az érettségit a kolozsvári piarista gimnáziumban tette le. A nagyváradi jogtudományi akadémiára iratkozott be, de családjának súlyos anyagi helyzete miatt tanulmányait csak az első világháború után fejezte be, közben ügyvédi irodákban gyakornokoskodott. Az első világháborúban frontra került, sebesülést is szerzett. 1920-tól több erdélyi lapnak dolgozott. 1922-ben nyitotta meg Kolozsváron ügyvédi irodáját, ahol több, mint húsz évig dolgozott. Részt vett az Erdélyi Helikon munkájában. 1944-ben deportálták.
[szerkesztés] Művei
- Válás után, színmű, 1923
- Tavaszi ballada, novellák, 1925
- Pjotruska, regény, 1927
- Új élet kapujában, regény, 1932
- Napos oldal, regény, 1936
- Rút kiskacsa, vígjáték, 1937
- Utazás a szürke folyón, regény, 1940
- A megnyugvás ösvényein, regény, 1946 (poszthumusz kiadás)