Karacsáj-balkár ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A karacsáj-balkár ábécé a karacsáj és balkár nyelv írására használatos.

1936-ig nem volt írásbelisége a nyelvnek, akkor alakították ki a cirill írás egy változatát, melyet több kisebb módosítással napjainkban is használnak. Egyre nagyobb igény van a latin betűs írásra való áttérésre, ezzel is közeledvén a többi latin írású török nyelvhez.

Tartalomjegyzék

1 Az ábécé és átírásai
- 1.1 Megjegyzések
2 Latin ábécé
3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az ábécé és átírásai

nagybetű	kisbetű	ISO 9^[1]	KNAB^[2]	ALA/LC^[3]	Allworth^[4]	Latin^[5]
А	а	a	a	a	a	a, ä^[6]
Б	б	b	b	b	b	b
В^[7]	в	v	v	v	v	v
Г	г	g	g	g	g	g
Гъ	гъ	g"	ǧ	g"	gh	ğ
Д	д	d	d	d	d	d
Дж^[8]	дж	dž	dž	dzh	j	dj, c^[9]
Е	е	e	e, je^[10]	e	e, ye^[11]	e, ye^[12]
Ё	ё	ë	ö, ë^[13]	ë	yo	ö, yo^[14]
Ж	ж	ž	ž	zh	zh	j, c^[15]
З	з	z	z	z	z	z
И	и	i	i	i	i	i
Й	й	j	j	ĭ	y	y
К	к	k	k	k	k	k
Къ	къ	k"	q	k"	q	q
Л	л	l	l	l	l	l
М	м	m	m	m	m	m
Н	н	n	n	n	n	n
Нг/Нъ^[16]	нг/нъ	ng/n"^[17]	ŋ	ng/n"^[18]	ng	ñ
О	о	o	o	o	o	o
П	п	p	p	p	p	p
Р	р	r	r	r	r	r
С	с	s	s	s	s	s
Т	т	t	t	t	t	t
У	у	u	u	u	u	u
У́/Ў^[19]	у́/ў	ú/ŭ^[20]	w	w	ü	w
Ф	ф	f	f	f	f	f
Х	х	h	h	kh	kh	h, x^[21]
Ц^[22]	ц	c	c	ts	ts	ts
Ч	ч	č	č	ch	ch	ç
Ш	ш	š	š	sh	sh	ş
Щ^[23]	щ	šč	šč	shch	shch	ş
Ъ^[24]	ъ	"	"	"	"	’
Ы	ы	y	y	y	ï	ı
Ь^[25]	Ь	’	’	’	’	’
Э	э	è	è, e^[26]	ė	ë	e, ä^[27]
Ю	ю	û	ü, ju^[28]	iu	yu	ü, yu^[29]
Я	я	â	ja	ia	ya	ä, ya^[30]

[szerkesztés] Megjegyzések

^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
^ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
^ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971
^ Nemhivatalos, de egyre több helyen használt latin betűs ábécé
^ Általában a, ritkán, néhány szóban ä, pl. Амир - Ämir
^ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
^ Csak a Karacsáj-Cserkeszföldön használt verzióban
^ betűkapcsolatként dj: Ходжа - Hodja; összetett betűként c: джангылыкълары - cañılıqları
^ Szó elején, magánhangzó, й, ъ, ь után je, máskor e
^ Szó elején ye, máskor e
^ Szó elején ye, máskor e
^ Idegen eredetű, főként orosz szavakban ë, saját szavakban ö
^ Idegen eredetű, főként orosz szavakban yo, saját szavakban ö
^ A Kabard és Balkárföldi verzióban c, Karacsáj-Cserkeszföldi verzióban j
^ A Kabard és Balkárföldi verzióban нг, Karacsáj-Cserkeszföldi verzióban нъ
^ Az ábécé verzójától függő átírás
^ Az ábécé verzójától függő átírás
^ A Kabard és Balkárföldi verzióban у́, Karacsáj-Cserkeszföldi verzióban ў
^ Az ábécé verzójától függő átírás
^ Orosz eredetű szavakban x, saját szavakban h
^ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
^ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
^ Гъ, къ, нъ kivételével csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
^ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
^ Szó elején e, máskor è
^ Általában e, ritkán, néhány szóban ä, pl. эмир - ämir
^ Orosz eredetű szavakban, valamint а, о, у, ы után ju, máskor ü
^ Orosz eredetű szavakban yu, saját szavakban ü
^ Orosz eredetű szavakban ya, saját szavakban ä