Karancsalja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Észak-Magyarország | ||||
| Megye | Nógrád | ||||
| Kistérség | Salgótarjáni | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 12,54 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 3181 | ||||
| Körzethívószám | 32 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Karancsalja község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Dobroda-patak völgyében, a Karancs-hegy lábánál, a Boravár-domb tövében fekvszik.
[szerkesztés] Története
Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.
A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.
Karancsalja határában lévő - XIX-XX. századi - kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by