Kereplye (hótalp)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kereplye mintegy 30–35 cm átmérőjű hótalpként használatos vesszőabroncs, amelyet keskeny bőrszalaggal, zsineggel, dróttal átfonva a lábra erősítenek. Az abroncsba helyenként kifeszített bőrdarabot kötnek, vagy keskeny léceket helyeznek.
A kereplyét a magyarság főként Erdélyben használja. A székelyek télen a kereplyét a bakancsuk alá kötik, hogy a mély hóba bele ne süppedjenek. Ezt a lábbelifajtát a magyarok valószínűleg keleti őshazájukból hozták magukkal, ahol már a történelem előtti időken is használták. Őshazája Szibéria délkeleti vidéke lehet, ahol a hótalp felfedezése révén lehetővé vált, hogy a kőkorszaki vadászok a folyók menti településeiről behatoljanak a távoli erdős vidékekre. A prehisztorikus vadászok könnyű szánt is húztak, maguk után, mely a vadászat során megkönnyítette a terhek szállítását. A kereplye gyékényből font szélesebb változatát használták a mocsaras, lápos területeken való közlekedésre is.