Király László (író)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Király László (Sóvárad, 1943. november 19.) erdélyi magyar író, költő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
A kolozsvári egyetemen szerzett orosz-magyar szakos diplomát. 1968-tól az Előre című napilap tudósítója, majd az Utunk című irodalmi hetilap szerkesztője volt. 1990 óta a Helikon [1] című irodalmi lapnál dolgozik.
[szerkesztés] Művei
- Vadásztánc, versek, 1967
- Rendhagyó délután, versek, 1968
- Ballada a fáradt asszonyokról, versek, 1970
- A Santa Maria makettje, novellák, Kriterion, Bukarest, 1970
- Kék farkasok, regény, Kriterion, Bukarest, 1972
- Sétalovaglás, versek, Kriterion, Bukarest, 1976
- Az elfelejtett hadsereg, versek, Kriterion, Bukarest, 1978
- Fény hull arcodra, édesem, novellák, 1981
- Amikor pipacsok voltatok, versek, 1982
- A téli tábor, versek, 1984
- A költő égő asztala, versek, 1986
- A föld körüli pálya, versek, 1988
- Skorpió, versek, 1993
- Beűzetés, versek, 1995
- Azték imádság, Jelenkor, Pécs, 1998
- A Csomolungma-bár, versek, Kriterion, Bukarest, 2000
- A szibárdok története, versek, 2003
- Madarak árnyéka, összegyűjtött prózai írások, Kriterion, 2003, ISBN 9732607378
[szerkesztés] Díjak, kitüntetések
- 1970, 1976, 1981 – a Romániai Írók Szövetségének díja
- 1975 – Kolozsvári Írói Egyesület fordítói díja
- 1981 – a Román Akadémia díja
- 1982 – Pezsgő-díj
- 1997 – József Attila-díj
- 1998 – Déry Tibor-díj
- 2000 – Székelyföld-díj
- 2000 – Látó-díj
- 2000 – Kolozsvári Írói Egyesület költészeti díja
- 2003 – E.M.I.L. nagydíj
- 2003 – Caragiale-emlékérem
- 2004 – A Magyar Művészetért-díj