Kladovo

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kladovo elhelyezkedése Szerbiában

Kladovo (szerb: Kladovo vagy Кладово, román: Claudia) város és önkormányzat a Duna jobb partján, Szerbia keleti részében. A város lakossága a 2002-es népszámlálás adatai szerint 9111, a környező településeket is magába foglaló önkormányzat lakossága 23 622.

Számos régészeti emléke és a közeli Vaskapu vízerőmű (szerbül Đerdap vízierőmű) népszerű turistacélponttá tette Kladovót, különösen nyáron vonz sok látogatót. A városnak egy szállodája van (a neve szintén „Đerdap”) és egy ifjúsági tábora, a „Karataš” (török kara tas, azaz „fekete kő”).

A vízierőművet, amely a helyi munkahelyek jórészét biztosítja közvetlenül, vagy közvetve, 1972-ben építették, ekkor Kladovo még falu volt, az erőmű létrehozása óta azonban lakossága jelentősen megszaporodott. A várost északról és északkeletről a Duna, délnyugatról és délről alacsony hegyek határolják.

Kenyérkereseti forrás a halászat is. Az erőmű építése előtt az itt készült kaviár exportcikként is híres volt, Nyugat-Európába és az Amerikai Egyesült Államokba adták el.

A közelben található a Vaskapu Nemzeti Park (Nacionalni Park Đerdap).

[szerkesztés] Kladovo járás

A járáshoz tartozik Kladovo, Brza Palanka város, és a következő falvak:

Vajuga
Velesnica
Velika Vrbica
Velika Kamenica
Grabovica
Davidovac
Kladušnica
Korbovo
Kostol
Kupuzište
Ljubičevac
Mala Vrbica
Manastirica
Milutinovac
Novi Sip
Petrovo Selo
Podvrška
Reka
Rečica
Rtkovo
Tekija

A járás lakosságának 89,5%-a szerb, 2,4%-a montenegrói, 2,4%-a vlach (román).

[szerkesztés] Történelmi emlékek

Traianus-tábla

A fennmaradt emlékek közé tartozik Traianus római császár hídja és több táblája.

Az Oszmán Birodalom idején erődítményt építettek itt. A szerb neve Fetislam (törökül eredetileg Feht-ul-Iszlam, az „iszlám kapuja”). Az 1970-ben az erődöt sportközponttá építették át, játszóterekkel, futball-, kézilabda-, röplabda- és teniszpályákkal.

Lásd még: Kladovói mészárlás