Klimakosz Szent János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Klimakosz Szent János, Jóannész Szkholasztikosz (? – 670 vagy 680) ókeresztény író
A „létrás" melléknevet főműve címéről, „A paradicsom létrája"-ról kapta, a munka görög címe: „Klimax tú paradeiszú". Életéről keveset tudunk, 591-ig világi életet élt, ezután vonult kolostorba. A noviciátus letöltése után is ott maradt egy ideig, majd 603-tól remeteként élt a Sinai-hegy lábánál. Negyven évet töltött ot, ezután a Sinai kolostor apátjává választották. Barátja, Jóannész raithui apát kérésére íta meg „A paradicsom létrája" című munkáját.
A létra fokozataiban nincs rendszer. Harminc lépcsőfoka van, Jézus rejtett élete harminc évének megfelelően. A munkában a gyakorlatra, az aszkézisre nagyobb súlyt helyezett a szerző, mint a teológiai elméletekre, Euagriosz Pontikosszal szemben az elméleti misztikával szemben a gyakorlatot részesítette előnyben. Különös írói sajátossága, hogy kedvelte a meghatározásokat: definíciókat definíciókra halmozott. Egy másik műve, a „Levél a pásztorhoz" a kolostori élet egyik kézikönyvévé vált, bár nem annyira jelentős, mint már említett főműve. Polemizált Órigenésszel, Euagriosz Pontikosszal, de a két támadott teológus sok gondolatát tette magáévá.
Véleménye szerint az üdvözüléshez a teória nem szükséges, a legfontosabb az aszkézis és a gyakorlat. A szenvedélyektől való mentességet, az apatheiát lényegesnek tartotta az aszketikus életben. A kitartás és a feltétlen engedelmesség szolgálják a magasabb rendű állapot elérését, amelyet hészükhiának, nyugalomnak nevezett, s amelyet két részre osztott: az első a gondtalanság (amerimnia), a második a szenvedélyektől mentesség, a zavartalanság, a külvilággal szembeni közömbösség (apatheia). Az apatheia a szüntelen imádkozás állapotával azonos. Az imádság tökéletességét legalább annyira szigorúan vette, mint Euagriosz Pontikosz. Ima közben semmilyen fantáziakép nem merülhet fel, az imádkozónak minden gondolattal szemben semlegesnek kell maradnia, véleménye szerint ugyanis a démonok a belső gondolatok útján fejtik ki káros hatásukat az emberi szellemre. A figyelem és az éberség Klimakosz Szent János misztikájában a legfőbb erények egyike. Az azkézis legmagasabb fokán a monológia az egyetlen imaformula, Jézus hívása, Jézus emlékezete (mnémé Iészú), amit híres szavai így foglalnak össze:
„Jézus neve olvadjon egybe lélegzeteddel, egész életeddel, s akkor megismered a nyugalom hasznát."
Klimakosz tevékenysége nyomán a sinai misztika fő jellegzetessége lett a „sziv ébersége", követői teljes egészében a gondolatokat tették felelőssé e bűnökért, és csakis az imádságot tekintették fontosnak.
[szerkesztés] Források
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)
Based on work by