Knin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Knin (latinul Tinin) város a mai Horvátországban Sibenik-Knin megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Sibeniktől 55 km-re északkeletre fekszik azon fontos út mellett, ami Dalmáciát a hátországgal köti össze.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a 6. században lakott volt. 1040-ben nyugati szertartású egyházmegyei központ lett, melynek fennhatósága egészen a Dráváig terjedt. A vár stratégiai helyzeténél fogva az ország egyik legfontosabb erőssége volt, a horvát királyok fővárosa, mely fénypontját 1074 és 1088 között Zvonimír király uralkodása alatt érte el. Vára 1345-től királyi vár, a horvát bánok igazgatása alatt, báni székhely. 1394-ben Garai Miklós a vár alatt győzte le Hrvatinic Vuk bánt. 1401-ben várnagya megvédte a lázadóktól, 1403-ban Nápolyi László híveié lett. 1405-ben Zsigmond visszafoglalta. Ma csak romjai láthatók a Krka felső folyásánál Knin városa mellett. Knin határában állnak Lábvár romjai is , melyet 1386-tól említenek királyi várként a horvát bán igazgatása alatt. 1423-tól a század végéig a vicebán gyakori székhelye. A város a háborús idők elmúltával katonai központból a 19. századra fokozatosan gazdasági központtá vált. Nem kímélte a szerb-horvát háború sem, ekkor a lázadó szerbek központja volt, akik el akarták szakítani Horvátországtól. 1995-ben a horvát hadsereg nagy offenzívája során kiűzte a szerbeket a városból. 2001-ben 15 190 lakosából 11 613 horvát, 3164 szerb, 34 albán volt.
Based on work by