Kornis Gáspár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kornis Gáspár, (göncz-ruszkai báró), marosszéki főkapitány, a barokk kori önéletrajzi irodalom egyik előfutára
[szerkesztés] Élete
K. Ferencz a naplóíró s kolozsvármegyei főispán és Wesselényi Kata fia; Kemény Jánosnak főbejárója lévén, résztvett a nagyszőllősi csatában, ezért 1662-ben nótáztatott; de 1663-ban fölmentetvén, Apafi bizalmát ki tudta érdemelni.
1673-ban Marosszék főkapitánya lett. Befolyásos és tehetséges államférfi volt és e mellett családjának hanyatló fényét is vissza tudta szerezni; testvérbátyja K. Zsigmond magtalanul halván el, minden jószágát reá hagyta; ő maga a családja által elzálogosított javakból Váralyát, Pákost, Gyekét kiváltotta. Apafitól is visszakapott egy pár oly jószágot, melyeket Rákóczi vett el, mint bozotát. Ellenben Ruszkán a család utolsó még fenn lévő birtokrészét eladta Csáky István grófnak.
Miután Cserei Mihály szerint Teleki Mihálynak leghatározottabb ellensége volt, azért azt hitték, hogy mérgezés következtében halt meg. Tofeus a fejedelem udvari papja mondta: Ez az egy ember volt, a ki megmerte egyszer-egyszer mondani az igazságot, azt is eltették láb alól.
[szerkesztés] Művei
Följegyzéseket írt 1678-1683. ápr. 12-ig szentbenedeki házában, melyeket Mike Sándor egyvelegeiből közölt Szilágyi Sándor az Uj M. Múzeum 1860. II. fele 333-351. l. (Ezen följegyzések nemcsak családja történetére és saját igyekezetére vetnek világot; de kiváló fontosságot kölcsönöz nekik az a körülmény is, hogy az események leírását egy katolikus államférfi commentálja jegyzeteivel. Benne nemcsak a kutató talál uj adatokat, hanem a kritikai feldolgozó is új szempontokat, melyeket annyi protestáns emlékíró mellett figyelemre kell méltatni.)
lásd még: A barokk kor magyar irodalma
Based on work by