Kumma herceg alvilágjárása
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kumma herceg alvilágjárása (modern cím), a Kr. e. VII. században keletkezett akkád irodalmi mű, alvilágjárás illetve álom formájában előadott vízió. A Kumma fedőnév alatt talán Asszurbanapli asszír király alakja áll. A szövegben Kumma hercege elbúcsúzik főembereitől, s álmában az alvilágba megy, hogy annak istenével, Nergallal találkozzon, s birodalma sorsáról értekezzék. A szöveg legnagyobb része terjedelmes leírás az alvilág szörnyeiről, de megszólal maga Nergal is: általánosan megfogalmazott intelmeiből világosan kiolvasható a mű tendenciája. Két királyra utal, akik közül az egyik, már halott, s a másik, az élő, noha bölcs, mégis vétkes. Ez Szinahhériba király (Kr. e. 704-681) Babilon-ellenes politikáját helyesli, szemben Asszurahidinna (Kr. e. 680-669) békülékenységével, s a trónörököst is kíméletlebségre akarja rávenni. A mű tendenciózus, az asszír kor utolsó évtizedeinek misztikáját mutatja be.