Kunfehértó

1950-ben a jelenlegi falu helyén még puszta volt: szántóföld, legelő. A mostani faluközpont helyén csak az Állami Gazdaság Mészöly- féle tanyája, az állomásépület, és a Kertészképző Iskola (mai Gyermekotthon) álott, amely 1940-41-ben épült, valamint a jelenlegi Iskola utcában a dombon egy kis ház, ami bírkaszínből átalakított cselédlakás volt.

Először 1948-ban vetődött fel a falu alapítás gondolata. 1950-ben mérnökileg mérték szét a portákat, s ezeken létesült a falu. A falu 1951-ben kapta a nevét két javaslattevés alapján az egyik javaslat Bácsfehértó, a másik Kunfehértó volt. Először Bácsfehértó nevet fogadták el, ezt azonban 1952 áprilisában visszavonták, s véglegesen a másik névre jött meg az engedély. Igy lett a falu neve Kunfehértó.

Legelőször a tanácsháza, és a titkári lakás épült fel 1950-ben. Az első időszakban mintegy 180-190 ház épült fel a Jókai, Ady Endre, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Óvoda utcákban 1950 és 1953 között, elsősorban az Állami Gazdaság dolgozói számára. '53-tól a házakat magánerőből, OTP hitelre építették. 1952-ben épült egy kéttantermes iskola, ami ma az Óvoda részét képezi. 1957-ben megépült az orvosi rendelő, 1958-ban szövetkezeti bolt és Felvásárló telep, '63-ban az Úttörő téren felépült a 4 tantermes iskola, a szabadság téren pedig a Postahivatal. 1950-ben vezették be a villanyt az akkori Kertészképző Iskolába, a község villamosítása 1952-ben kezdődött meg.

(Készült Trillsam Márton és Burai István helytörténeti írásai nyomán)

[szerkesztés] Nevezetességei

A Kunfehér-tó,amely egy szikes tó,a településtől kb.2 km-re található. Holdrutás erdő a Virginiai Holdruta élőhelye Kiemelkedően tiszta tóparti üdülőterület; az ifjusági tábor; a fürdőtó; a minden évben megrendezésre kerülő "Kunfehértói Nyár" rendezvénysorozat jelenti fő turisztikai vonzerejét.