Kurucok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kurucok a 17-18. századi Habsburg-ellenes felkelésekben résztvevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
A Pallas Nagy Lexikona szerint "mint annyi más katonai műszó, a magyarsággal akkor egy követ fúvó törököktől származik... «khurudzs» annyi mint fölkelő, insurgens". Bél Mátyás viszont azt állítja, hogy 1514-ben a keresztes háborúra fölkészült parasztságot nevezték kurucnak. Eszerint a szó eredete a latin miles cruciatus, crucifer, cruciger illetve a német Kreuzer lenne a szó eredete.
1671-ben az egri beglerbég így nevezte a magyarországi szökevényeket. Ezután a szó gyorsan elterjedt és 1671-1711 közötti magyar, szlovák és török szövegek egyaránt ezt használták a magyarországi és észak-erdélyi Habsburg-ellenes felkelés résztvevőinek megjelölésére.
Érdekes módon Rákóczi nem használta a szót, inkább a felkelők illetve elégedetlenek kifejezéseket.
A kurucokkal szembenálló osztrák császári csapatokat labancnak nevezték.
Based on work by