Légi utántöltés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A légi utántöltés a repülőgép feltöltése tüzelőanyaggal repülés közben.
Az utántöltést egy speciálisan erre a célra kialakított légi utántöltő repülőgéppel, vagy egy másik repülőgép alá függesztett légi utántöltő konténer segítségével végzik. Bár műszakilag megoldható bármilyen repülőeszköznél, szinte kizárólag a katonai repülésben alkalmazzák.
Legfontosabb okai:
- A repülőgép hatótávolságának megnövelése, olyan esetekben, amikor a leszállás lehetetlen (tengerek vagy ellenséges terület felett), vagy az útvonal ezáltal olyan mértékben lerövidíthető, hogy az megéri a légi utántöltőgép igénybevételét
- Sérült vagy az tüzelőanyagból egyéb okok miatt kifogyott repülőgép mentésénél, ha a legközelebbi repülőteret már nem érné el
- Járőröző (például légtérellenőrző) repülőgépnél a levegőben maradás időtartamának megnövelése
- Atomfegyverekkel megterhelt stratégiai nehézbombázó repülőgép biztonsági okokból csökkentett tüzelőanyag-mennyiséggel száll fel, hogy könnyebben manőverezhessen, a tüzelőanyag-készletét a levegőben töltik fel teljesen.
A légi utántöltés lebonyolításához a levegőben feltöltendő repülőgépnek szüksége van tüzelőanyagot továbbító cső fogadásához légi utántöltő berendezésre. A légi utántöltés alatt a tanker és a fogadó repülőgép huzamos ideig egymáshoz nagyon közel repül, ez mindkét gép pilótájától nagyfokú koncentrációt igényel.
A repülőgépek utántöltéséhez kétféle rendszer terjedt el:
- a nagyobb teljesítményű merev csöves rendszer, amit csak az Amerikai Légierő egyes repülőgépeinél alkalmaznak, valamint
- a kisebb teljesítményű hajlékony csöves rendszer (a világ többi repülőeszköze ezt alkalmazza).
Based on work by