Légköri front

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

(A front szó eredete a latin „frons” szóra vezethető vissza, ami homlok arcvonalat, homlokzatot jelent,)

Légköri front alatt a meteorológia két alapvetően ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál kialakult határfelületet ért.

Egy-egy időjárási front több száz, sőt akár ezer kilométer hosszan is elnyúlhat. Ezek a légköri frontok és határfelületek az időjárás alapvető és tartós változását okozzák.

A légköri frontok közeledése az időjárási elemeken is felismerhetők, pl. a légnyomás süllyed, a levegő páratartalma megemelkedik, és a front átvonulása szélfordulással és szélerősödéssel is jár.

A frontokat jellegzetes felhőképek kísérik.

[szerkesztés] Hidegfront

Hidegfront

Amikor hideg légtömeg mozdul el a meleg légtömeg felé, és mivel a nagyobb súlya miatt a földfelszín közelében elhelyezkedő melegebb levegő alá beékelődik. E miatt a határfelületen heves felfelé irányuló légáramlások alakulnak ki. A felszín közelében a súrlódás és helyi áramlások miatt a határfelület szinte orrszerűen behajlik, és a hideg levegő egy része a magasban „előresiet”. Ekkor labilis rétegképződés alakul ki a meleg és a hideg levegőrétegek között. Ilyenkor középmagasan megjelelő pamacsfelhők jelzik a hidegfront okozta időromlást.

A légnyomás az érkezése előtt mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik.

A hidegfront érkezésekor a lökésszerű szélviharossá erősödhet. Jellemző csapadékformája a zápor, zivatar jégesővel kísérve. A front haladási sebessége általában 25 – 40 km/h.

A térben nem mozduló, vagy igen lassan haladó hidegfront esetén a melegfronthoz hasonló időjárás és felhőzetek alakulnak ki. A szél egyenletessé válik, a felhők réteges szerkezetűek, és ekkor a csapadék több napon át hullhat.

Magyarországra az Atlanti-óceán felől érkező hidegfrontok a legyengülése és a kontinens feletti kiszáradása miatt nem, vagy igen kevés csapadékot hoznak.

A frontban előforduló felhőtípusok:

Ci Cirrus – Pehelyfelhő
Ac Altocumulus – Gomolyfelhő, párnafelhő
Cb Cumulonimbus – Zivatarfelhő
Sc Stratocumulus – Réteges gomolyfelhő
Cu Cumulus – Gomolyfelhő
Ns Nimbrostratus – Réteges esőfelhő

[szerkesztés] Melegfront

Melegfront

Melegfrontok esetében a kisebb fajsúlya miatt felsiklani kényszerül a hidegebb, és sűrűbb levegőtömegre.

Először a magasban fátyolfelhők jelennek meg, amelyek szétterjednek az égen. Utána alatt vastagodva középmagas lepelfelhők alakulnak ki. Legutoljára következik az esőréteg-felhő következik, amiből egyenletes, tartós nagy területen eloszló csapadék (eső, hó, ónos eső, szitálás stb.) hull.

Légnyomása az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik.

Ha a melegfront levegője nedves és labilis a front sokkal hevesebb lesz. Élénk felszálló – turbulens – áramlások alakulhatnak ki, amik mentén zivatarok, mennydörgések, villámlások alakulnak ki. A csapadék formája a csendes esőtől a heves záporok terjedhetnek, sőt váltogathatják egymást.

A front felhőzete nem egyenletes, a rétegfelhőket gomolyos, pamacsos szerkezetű felhők kísérik.

Magyarországon főként a Földközi-tengerről jövő mediterrán ciklonokkal kapcsolatos frontok jellemzőek, de Atlanti-óceán felől is – főleg télen – érkező frontok is előfordulnak is előfordulnak.

A frontban előforduló felhőtípusok: