Lüsziasz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lüsziasz, Lysias (Kr. e. 440 körül – Kb. Kr. e. 380) Görög szónok
Előkelő, Szürakuszaiból (ma Siracusa, Szicília) Athénbe költözött fegyverkereskedő gyermeke volt. Itáliában tanult Teisziasz híres rétoriskolájában. Kr. e. 412-ben ő maga is rétoriskolát nyitott Athénben, Kr. e. 404-ben, a harminc zsarnok uralomra jutásakor száműzték a városból, két év múlva térhetett csak vissza hazájába. Ettől kezdve haláláig törvényszéki beszédek írásával foglalkozott. Neve alatt mintegy 425 beszéd maradt fenn az ókorban, mi ebből 35-öt ismerünk, ebből csupán 25 tekinthető hitelesnek. Mivel az athéni polgárjogot élete végéig nem kapta meg, az athéni törvényeknek megfelelően csak saját ügyében szólalhatott fel személyesen a törvényes eljárások során (fennmaradt például Eratoszthenész ellen írott beszéde). Az általa írott szövegeket így mások mondták el. Ügyfelei, akiknek beszédeit írta, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből és politikai pártjaiból kerültek ki. Akad megrendelői közt előkelő nagyúr, gazdag gabonakereskedő, de nyomorék szegényember is, aki némi járadékért könyörög. Írt politikai beszédeket is, a harminc zsarnok egyike ellen írt vádbeszéde mellett fontos a korinthosziak segítségére siető katonák halálára írott beszéde. Stílusának egyszerű tisztasága már az ókorban bámulatot keltett, már kortársai utánozták.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by