Linczegh János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Linczegh János (Kolozsvár , 1606. május 30. – 1679. július 8.) Kolozsvár főbírája.
[szerkesztés] Élete
1621-től a szűcsmesterségre készült és 1627-ben felszabadult. Ekkor külföldre ment és Bécsben több mint két évig lakott. Amikor hazajött, 1630-ban feleségül vette Tolnai János kolozsvári bíró leányát, Borbálát.
1632-ben már Kolozsvár centum paterei közé tartozott, 1650-ben főpolgár, 1663-ban pedig főbiró és 16 ízben a szűcsök céhmestere volt. 1644 óta a város gyakran küldözte a fejedelemhez, országgyűlésre, tatár kánhoz és pasákhoz.
Kolozsvár történetében nevét Szeydi budai pasához való küldetése (1660. máj. 20., 21.) tette emlékezetessé, aki II. Rákóczi György fenesi csatavesztése előtt megjelent Kolozsvár alatt. Linczegh naplója szerint:
"a város megrémült, s én harmadmagammal u. m. Benedek deákkal és Brassai Györgygyel egy rosz, két lovas szekéren kimentünk a táborba, fel egy nagy hegyre, melyre sátora fel volt vonva; basái állották körül; midőn elébe menve, salutálni kezdettem s egy részt elmondtam, szemei vérbeborulván, megriasztott, törökül szidott és a hóhéroknak parancsolta, hogy mindjárt megöljenek. Azok megragadtak, nyakunkról a gallért lehúzták, hogy fejeinket vegyék. Ekkor az egri basa térdre esék előtte, megcsókolá köntösét és mondá: Mit cselekszik Nagyságod ilyen városnak birájával? Most jöttél be az országba, nem illik, hogy ilyen kegyetlenséget mutatsz. Erre megkegyelmeze, s oda ada a hóhérok kezébe, a hol az emberek fejét nyúzták. A mint oda értünk, lábainkra vasat vertek, és tizedmagunkkal nyakunkra vaskarikákat csinálván, azok lyukain a torkunk alatt 30–40 ölnyi lánczot által vontak, s össze fűzvén, elénk vetették az emberfőket, hogy megnyúzzuk. Látván a törökök állapotunkat, s tudván, hogy a város birái vagyunk, minket nem kényszerítettek, de a többivel estig nyúzatták"
Szeydi végül is megkegyelmezett neki és aranyos kaftánt adott ajándékba, azonkívül egy törökül és magyarul írt bátorság osztó levelet, hogy hazamehessen a városba, melyet egy Regulus bátorságával szolgált.
Lánya, Linczegh Kata Aranyos-rákosi Nagy Ferencz neje volt; ennek leánya Rákosi Nagy Judit, Pákey Lajos anyja, aki a családi jegyzőkönyvet és ebben Linczegh eredeti bejegyzéseit 1854-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta.
[szerkesztés] Emlékezete
- Kolozsváron róla nevezték el a vármegyeházát a Fürdő utcával összekötő utcácskát (ma Vasile Alecsandri utca)
- Pergő Celesztin 4 felvonásos drámája
- Gyalui Farkas színműve, 1898
- Szőcs Géza bábjátéka Linczigh bíró
Based on work by