Lira da braccio
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Lira da braccio |
 |
| Besorolás |
| Húros hangszer Vonós hangszer Gamba család |
| Hangolás |
| d-d'-g-g'-d'-á'-é" |
| Rokonhangszerek |
| Lira da gamba, Líra (hangszer) |
| Hangszerjátékos |
| Lírás |
A lira da braccio (karlíra) egy mára már kiveszett vonós hangszer, a gambacsalád tagja, de közvetlenül a fidulából alakult ki. Ez a reneszánsz vonóslírák kisebbik, magasabb fekvésű változata. A 15. századtól kezdve használták, fénykora a 16. és 17. századra tehető.
[szerkesztés] Felépítése
Hangtestének fedőlapja domború, belül lelke van, vagyis van egy rezgésátvivő fa pöcök a fedőlap és a hátlap között.
Igen sok húrral rendelkezett (7 db), de ezek egy része a fogólap mellett található, un. burdonhúr. (2 db). Hangfekvése a tenor kategóriába tartozik. Hangolása: d-d'-g-g'-d'-á'-é" (Michael Prateorius szerint az utolsó húr d"). Együttrezgő húrok a hangszer belsejében találhatóak. Eleinte nem voltak a hangszeren érintők, Pratorius viszont már érintőkkel ábrázolta.
[szerkesztés] Jelentősége
Ebből a hangszerből alakult ki a brácsa, a mai vonós hangszerek (hegedű család) első tagja. Nagyobbított változatai a lira da gambák.
Based on work by