Lobkowitz-kódex
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lobkowitz-kódex, 1514-ből származó, 116 levél terjedelmű papírkódex. Három kéz munkája, leírói, valamint megrendelője is minden valószínűség szerint klarissza apácák voltak. Készültének évét a 244. oldalon található bejegyzés árulja el. Tartalma: imádságok, vallásos elmélkedések, példák és legendák. Szent Ferencről szóló szövegek mellett tartalmazza Szent Eufrozina és Szent Elek legendáját, imádságokat és elmélkedéseket, közöttük a Bod-kódexszel azonos szövegeket. Íráshibáiból megállapítható, hogy nyelvemlékeink zöméhez hasonlóan e kódex is másolat.
A kódexből kiemelkedik a Legenda Aurea egyik legszebb magyar fordítása. A kódexet a Lobkowitz hercegi család raudnitzi könyvtárában 1878-ban fedezte fel Csontosi János. A mű ma a prágai nemzeti könyvtár tulajdona.
[szerkesztés] Források
Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894)