Mányai Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mányai Lajos (Budapest 1912. február 10. – Budapest, 1964. november 24.): színművész, Jászai Mari-díjas, érdemes művész).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutása
1933-ban végzett a Színművészeti Akadémián. Ezután Pozsonyban, Kaposvárott és Debrecenben játszott. 1940-ben feleségül vette Simon Zsuzsa színésznőt, akivel élete vége felé Budapesten az V. Nyáry Pál u. 10. sz. házban lakott. Gyermekük, Mányai Zsuzsa is színésznő lett. 1945 után előbb Erdélyben szerepelt. 1947-től Budapesten játszott (Nemzeti Színház, Ifjúsági Színház, Magyar Néphadsereg Színháza). 1953-ban kapott Jászai Mari-díjat. 1954-től haláláig a Nemzeti Színház tagja maradt. A színpadon kitűnt jellemábrázoló erejével és szatirizáló humorával. A halála előtti években gyakran szerepelt a Vidám Színpadon is. 1960-ban érdemes művész címmel tüntették ki.
[szerkesztés] Főbb szerepei
- Chrysalde (Molière: Nők iskolája);
- Szabó igazgató (Gádor Béla: Lyuk az életrajzon);
- Biedermann (Max Frisch: Biedermann és a gyújtogatók);
- Sir Crofts (G. B. Shaw: Warrenné mestersége);
- Burgess (G. B. Shaw: Candide);
- Baptista (Shakespeare: A makrancos hölgy);
- Lord Hastings (Shakespeare: III. Richard);
- Pantalone (Goldoni: Két úr szolgája);
- Jourdain (Molière: Úrhatnám polgár);
- Orgon (Molière:Tartuffe).
[szerkesztés] Filmjei
- Talpalatnyi föld (1948),
- Ludas Matyi (1949),
- Fel a fejjel (1954),
- Éjfélkor (1957),
- Két vallomás (1957),
- Micsoda éjszaka (1958),
- Gömböc (tv-film, 1962),
- Férjhezmenni tilos (tv-film 1963).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Mányai Lajos a PORT.hu-n