Magreakció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk. Elméletileg több atommag is ütközhet, viszont ezek az események rendkívül ritkák.
A magreakciót egy (a kémiai egyenlethez hasonló) egyenlet segítségével tudjuk fölírni:
ahol a a bombázó részecske és b repül ki a magból.
Ezt rövidítve a szakirodalomban így szokták írni: 
. A rendszámokat (Z, Z') ugyanis meghatározza az elem vegyjele, úgyhogy az csupán tájékoztató adat.
Például vehetjük a neutron fölfedezésekor használt reakciót:
Rövidített formában: 
A magreakció lehet exergonikus vagy endergonikus. Ha a bemenő tömegek összege nagyobb a reakciótermékek össztömegénél, akkor exoterm, ha kisebb, akkor endoterm reakcióról beszélünk. Az endergonikus reakctók is végbemehetnek, ha a reaktánsok kinetikus energiája kiegyenlíti a tömeghiányt.
A reakcióból származó energia három módon jelentkezik:
- kisugárzott fotonok (gamma-sugárzás)
- reakciótermékek kinetikus energiája (hő)
- az atommagban is maradhat, ha létezik metastabil állapot
A magreakció két módon mehet végbe:
- direkt
- köztes mag (compound nucleus)
[szerkesztés] Forrás
- az angol szócikk
Based on work by