Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kommunista rezsim restaurációjára és a szovjet megszállás visszaállítására Kádár János vezetésével megalakult kormány volt az 1956-os forradalom idején, amely kezdetben a Nagy Imre vezette kormánnyal egyidejűleg, megbízás nélkül működött, majd a szovjet csapatok november 4-i inváziója után átvette a tényleges hatalmat az országban.

Megalakulása helyéről "a szolnoki kormány" néven emlegették, bár a kormány csak fizikailag gyűlt itt össze, névsorát a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnöksége november 3-ai ülésén Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár olvasta fel az ülésre Moszkvába vitt magyar vezetőknek, köztük a Nagy Imre-kormány elmozdítására kiszemelt Kádár Jánosnak. [1]

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 7-én tette le az esküt az Országházban. A kormány később sok változáson ment keresztül és 1958. január 28-ig volt hivatalban.

Először az ungvári rádió adott hírt a korábban a Nagy Imre-kormányban szereplő Kádár vezette kormány megalakulásáról, november 4-én öt óra öt perckor. A rádió nem nevezte meg magát az éterben. Először Münnich Ferenc olvasott fel nyílt levelet, amelyben bejelentette, hogy Kádárral, Apró Antallal és Kossa Istvánnal együtt (valamenyien a második Nagy Imre-kormány tagjai) már 1956. november 1-jétől megszüntették a kapcsolatot a Nagy Imre-kormánnyal, amelyből kiléptek.

Az általuk Kádár János vezetésével megalakított kormány névsorát maga Kádár olvasta fel:

Münnich Ferenc miniszterelnök-helyettes
Marosán György államminiszter
Dögei Imre földmívelésügyi miniszter
Apró Antal iparügyi miniszter
Kossa István pénzügyminiszter
Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter
Horváth Imre külügyminiszter

Percekkel később hangzanak el a Szabad Kossuth Rádióban a szovjet támadás nyomán Nagy Imre drámai mondatai. „Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével”.

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjai közül Marosán, Dögei és Rónai emlékezések szerint a rádióból értesültek kormánytagságukról. A tagok közül Kádár a november 3-án alakult harmadik Nagy Imre-kormánynak is tagja lett államminiszterként, mert Nagy Imréék nem tudtak árulásáról.

A november végén Romániába hurcolt Nagy Imre a Snagovi feljegyzésekben arról számol be, hogy Horváth Imrét, aki az általa vezetett kormányküldöttséggel Bécsből volt visszatérőben, a szovjetek hurcolták el akarata ellenére munkatársaival együtt Pozsonyból. A küldöttséget először Prágába vitték, majd onnan Moszkvába, ahol Horváth részt vett Kádár és Münnich tárgyalásán a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Elnökségével – így lett külügyminiszter a Kádár-kormányban

[szerkesztés] Helyzetértékelés

Az új kormány helyzetértékelést is adott, amelyet az SZKP Központi Bizottság elnökségének előző esti ülésén szövegeztek. Eszerint az október 23-án indult jogos tömegmozgalom, amely Rákosi és társai párt- és népellenes bűnei ellen, illetve a nemzeti függetlenségért indult, „fasiszta ellenforradalomba torkollott”.

A felolvasott szöveg a társadalom békésnek és kommunizmushűnek tekintett része megrémítését és a forradalmárok megosztását célozta. Többek közt ez hangzott el az ungvári rádióban: „Az ellenforradalmárok egyre arcátlanabbak. Kegyetlenül üldözik a demokrácia híveit, nyilasok és más vadállatok gyilkolják a becsületes hazafiakat, és a mi legjobb elvtársainkat. (...) Kezet emeltek a mi népi demokratikus rendszerünkre. Ez azt jelenti, hogy a gyárakat és az üzemeket vissza akarják adni a kapitalistáknak, a földet a nagybirtokosoknak. Már el is indították Horthy zsandárjait, börtönőreit, az egész átkozott és gyűlöletes elnyomó és kizsákmányoló rendszer képviselőit, hogy a nép nyakára üljenek... A reakciós elemek (...) igen sok becsületes dolgozót – különösen az ifjúság nagy részét – tévesztették meg, akik a mozgalomba becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak be. Éppen ezért helytelen és bűnös eljárás, ha valaki vádolja ezeket azért, hogy a mozgalomban részt vettek.... felhasználva Nagy Imre kormányának gyöngeségét ellenforradalmi erők garázdálkodnak, gyilkolnak és rabolnak az országban, és attól lehet félnünk, hogy felülkerekednek.... Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának... Mi ezért alakítottuk meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.”

[szerkesztés] Az új kormány ígéretei

Kádár a sajtóban, illetve személyes tárgyalások során tett ígéretek garmadájával kezdett neki kormánya konszolidálásához, amelyekkel azt sejtette, hogy teljesíteni fogják a forradalom követeléseinek jelentős részét, elbánnak a keményvonalas régi kommunista vezetőgárdával de nem büntetik meg a forradalom résztvevőit. (Az ország semlegességét nem ígérték meg, a szovjet csapatok kivonását azonban igen.)

Az ígéretek jó része nem teljesült: nem lett amnesztia (csak a megtorlás után), már 1957 nyarán újra bevezették a gyűlölt káderlapokat, Nagy Imre csak fogolyként térhetett vissza, a kormányba nem kerültek a kommunista párton kívüli politikusok és nem vonták felelősségre az ÁVH-sokat (sőt sokukat beosztották az új kormény karhatalmába.

A kibombázottaknak ugyanakkor nagy összegű gyorssegélyt és kamatmentes kölcsönt adtak, megemelték a fizetéseket és visszamenőleg is kifizették őket, a Népszabadság pedig több riportban számolt be egy "nagyszerű népjóléti rendeletről", amely szerint a zálogházakat kötelezték a beadott ingóságok ingyenes visszaadására.

Farkas Mihályt és fiát, Vladimirt titkos tárgyaláason 15 év börtönre ítélték (de az 1962-es amnesztiával szabadultak). A keményvonalasok egy része, mint Bata, Piros, Hidas, Andics, Bérei, Rákosi, Gerő valóban kiszorult a vezetésből.

Kádárék tárgyalásokba kezdtek az új kormány politikája ellen sztrájkokkal tiltakozó munkástanácsokkal, ezek a találkozók azonban gyorsan a szívósan ellenálló tárgyalófelek goromba megfélemlítésébe torkolltak, majd a munkástanácsok feloszlatásához vezettek.

[szerkesztés] Érdekesség

A Moszkvából Szolnokra érkező Kádár fején friss sérülés nyoma volt látható. Kérdésre válaszolva azt mondta, egy járműből való kiszálláskor szerezte. [2]