Magyar Iszlám Közösség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Az iszlám vallás követőinek rövid története Magyarországon 2 1916. évi XVII. törvénycikk az iszlám vallás elismeréséről 3 Muszlim közösségek az I. világháború után 4 Modern kori muszlim közösségek, a Magyar Iszlám Közösség megalakulása 5 A Magyar Iszlám Közösség története 1988-tól napjainkig 6 A Magyar Iszlám Közösség filozófiája és tettei

[szerkesztés] Az iszlám vallás követőinek rövid története Magyarországon

Muszlimok már a Honfoglalás idején éltek Magyarországon. Mind a magyarok, mind a segédnépek tagjai között voltak muszlimok, akárcsak az Árpád-ház uralkodói idején. Ilyenek voltak a kunok, a jászok, a böszörmények és a hvarezmiek is. Sokan jelentős karriert futottak ben a királyi udvarban. Számos királyunkra (Aba Sámuel, Kun László) hatott az iszlám, mások (Könyves Kálmán) -látszólag- az iszlám ellen politizáltak. A híres arab utazó, Al-garnati szerint a XII. század közepén tízezer helyen tartottak pénteki imát. Ez persze túlzás, de biztosra vehető, hogy jelentős muszlim közösségek éltek hazánkban. A XIV. században viszont már csak néhány tízezer muszlimról tudunk. A török hódoltság idején az ország jelentős részét az iszlám elvei szerint kormányozták. Ugyanakkor az oszmán hatalom kivonulása után el kellett menekülnie a hazai muszlimságnak. Az akkori magyar muszlim közösségek a mai Törökország területén, az Antalya tartományban lévő Macarköyben telepedtek le. A XIX. században többek, így Bem József és Kmetty Ágoston is muszlim hitre tért, terjedt az orientalisták hatása. Ekkor szállta meg Ausztria-Magyarország Boszniát, így hazánk testközelbe került az iszlámmal. 1916-ban törvény született az iszlám vallás állami elismeréséről.

[szerkesztés] 1916. évi XVII. törvénycikk az iszlám vallás elismeréséről

1.§. Az iszlám-vallás törvényesen elismert vallásnak nyilváníttatik. 2.§. A mohammedán vallást követők vallásfelekezetté alakulásához a hitelvi, az erkölcsi tanokra, az istentiszteletre és egyéb vallási szertartásra vonatkozó szabályok bemutatása nem szükséges és azok a hitéletre vonatkozó többi rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzat bemutatása nem szükséges és azok a hitéletre vonatkozó többi rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzat jóváhagyásakor nem esnek vizsgálat alá. 3.§. A mohammedán vallásfelekezet magyarországi szervezete, a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával, összefüggésbe hozható a mohammedán vallást követők Boszniában és Hercegovinában fennálló törvényes szervezetével. Lelkész és egyházközségi előjáró, vagy a felsőbb egyházszervezeti képviselet tagja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával, a felekezet oly tagja is lehet, akinek képesítése a Boszniában és Hercegovinában ily állásra megkívánt képesítésnek felel meg. Ugyanígy lelkészek már az első hitközség megalakulása előtt is alkalmazhatók, ha számukra állásukhoz mért megélhetést biztosíttatik. 4.§. Az iszlám-vallás gyakorlása, valamint hitelvei, tanai és egyéb intézményei a fennálló törvények korlátain belül a törvényesen elismert vallást megillető jogvédelemben részesülnek. A mohammedán vallásfelekezetre egyebekben a törvényesen elismert vallásfelekezetekre vonatkozó jogszabályok irányadóak. Az esetleges szükséges további eltéréseket a minisztérium rendelettel állapítja meg. 5.§. Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe s azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter hajtja végre."

A törvényt 1916. március 30-án hirdették ki, az Országos Törvénytár 9, 1916-os számában.

[szerkesztés] Muszlim közösségek az I. világháború után

A magyarországi iszlám modern kori történelmében alapító-vezető szerepet játszó Durics Hilmi Husszein "effendi"-ből,-aki egy elszegényedett volt katonatiszt- világutazó és több újság címoldalán szereplő "budai nagymufti" vált. Sorsának alakulása egyben az ekkori hazai muszlim gyülekezet sorsát is jelentette. Egy nagy álmot kergetett, nevezetesen egy a Gül Baba türbe oldalán magasodó iszlám központot szeretett volna létrehozni a saját vezérlete alatt. (Ilyen központ sajnos mind a mai napig nem jött létre, pedig eltelt közel több mint 70 év az óta.) Ekkoriban Magyarországon körülbelül 4000 főre tehető a muszlim vallásúak száma, ebből kb. 300 főt számlál az a török kolónia, amely itt maradt az első világháború után, Abdul-Latif török imám vallási vezérlete alatt. (Germanus 30ezer muszlimot említ.) A többiek bosnyákok, s albánok, macedóniaiak voltak. 1932. november 22-én a budapesti főpolgármester a 199. 550/1932. X. ü. o. számú rendelettel Durics Husszein Hilmit bízta meg a fővárosi temetőkben lévő muszlim halottak sírjainak felügyeletével, gondozásával. A II. világháború után a muszlim közösségek elsorvadtak, ám a törvény életben maradt. Sőt Germanus Gyula személyében muszlim képviselője is volt a magyar parlamentnek.

[szerkesztés] Modern kori muszlim közösségek, a Magyar Iszlám Közösség megalakulása

A Kádár-rendszerben az iszlám megtűrt vallás volt. A külföldi muszlim diákoknak megengedték, hogy megtartsák imáikat. Erre a célra jött létre a Muszlim Diákok Egyesülete, mely a Zsombolyai utcában tartott fenn mecsetet. A hatóság emberei igyekeztek tőlük távoltartani a 70-es évektől áttérő magyar muszlimoktól. Ekkor lett muszlim Mihálffy Balázs, aki az első olyan magyar muszlim, aki lefordította a Kegyes Koránt. Ő volt a Magyar Iszlám Közösség névadója és emírje. Szintén ekkor lett muszlim a Magyar Iszlám Közösség mai elnöke, Bolek Zoltán. A Magyar Iszlám Közösséget 1988 augusztusában jegyezték be húsz taggal. Miután az 1916-os törvényt nem érvénytelenítették, ezért nem új közösség alakult, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal elismerte a jogfolytonosságot.

[szerkesztés] A Magyar Iszlám Közösség története 1988-tól napjainkig

Az elmúlt években a MIK-nek számos imaháza volt. Imádkoztak a Mikó utcában, a Teréz körúton, s számos más helyen. 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott. 1996 végén a birtokukba került elővásárlási joggal, jelképes összegű bérleményként a Budapest XIII. kerület 104 szám alatt lévő lerobbant ingatlan, amely régen mint gyógyszertár üzemelt. Ezt az ingatlant azóta felújították, s ma is ez a Magyar Iszlám Közösség központja. Ma a Magyar Iszlám Közösségnek 600 tagja van országszerte. Elnöke: Bolek Zoltán. Alelnökei: Káldos János és Rózsa Flores Eduárdó.

[szerkesztés] A Magyar Iszlám Közösség filozófiája és tettei

A Magyar Iszlám Közösség egy nemzeti iszlám közösség. Vezetői és aktív tagjai zömmel magyar muszlimok, akik elzárkóznak minden szélsőségtől. Keresik az ún. ábrahámi vallásokkal való együttműködést. A MIK külföldi segélyakcióira lehet a legbüszkébb. Az elmúlt években számos több százmilliós értékű szállítmány ment Szudánba, Irakba, Boszniába, Pakisztánba és Indonéziába, de a határon túli magyaroknak is. Ezen kívül arabot és iszlámot tanítanak, börtönmissziót működtetnek, konferenciát szerveznek stb.