Magyar Kommunista Munkáspárt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar Kommunista Munkáspárt
Elnöke	Thürmer Gyula
Alelnök(ök)	Karacs Lajosné, Vajda János
Alapítva	1989. december 17.
Székház	1082 Budapest, VIII. Baross u. 61.
Politikai ideológia	marxista-leninista
Pártszín(ek)	vörös
Parlamenti jelenlét	-
Weboldal	http://www.munkaspart.hu

A Magyar Kommunista Munkáspárt' egy magyarországi kommunista párt, 1989-ben, a rendszerváltáskor átalakuló MSZMP-ből vált ki, annak ideológiai örököse, továbbvivője.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Választási eredményei 2.1 Országgyűlési választások 2.2 Európai parlamenti választások 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

1989-ben megtörtént a rendszerváltás. Az addig egyeduralkodó Magyar Szocialista Munkáspárt mellett megjelentek újabb társadalmi szervezetek és pártok. Világossá vált, hogy az akkori helyzetet nem lehet tovább tartani. A párton belül szakadás jelei mutatkoztak meg: voltak, akiket megérintett a rendszerváltás szele, és a szociáldemokrácia útjára lépve akartak továbbhaladni, és voltak, akik a régi elvek mellett kiállva kívántak továbbra is helytállni az újonnan kialakuló többpártrendszerben. A kérdést végül az 1989. október 7-i kongresszuson (amely sorban a XIV. lenne, de nem viselt sorszámot) döntötték el, amikor is a párt két részre szakadt. A reformer rész kivált, és Magyar Szocialista Párt (MSZP) működött tovább, míg a marxista-leninista elvek követői maradtak az MSZMP berkein belül. Egy kormányhatározat, miszerint a párt jogutódja az MSZP, eltaszítja az új MSZMP-t a hatalom közeléből, egyben teljesen ki is semmizi azt, hiszen mindent át kellett adniuk. (Erre mondták azt később, a legkevésbé sem tréfásan, hogy az MSZP kapta a tőkét, a Munkáspárt pedig Marxot). December 17-én az újjászerveződött párt megtartotta első kongresszusát, melyet Marosán György nyitott meg. Ekkor alakítják át a struktúrát is: a párt alapjául immár az alapszervezetek számítottak, megreformálták a megyei és az országos szintű irányítási szerveket. A párt ekkor keletkezett önmeghatározása a következő: „marxista politikai párt, amely magáénak vallja a magyar nép haladó történelmi vívmányait, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom időtálló értékeit, a kommunista és a baloldali szociáldemokrata hagyományok folytatója. Része a nemzetközi munkásmozgalomnak, együttműködik a kommunista, baloldali szociáldemokrata és más haladó pártokkal. Képviseli a munkások, a szövetkezeti parasztság, a szellemi dolgozók, a saját munkájukból élő kistulajdonosok, a nyugdíjasok érdekeit. Tevékenységében tiszteletben tartja az Alkotmányt, a pártok működését szabályozó törvényt. Védi a dolgozóknak a szocializmus építésében elért eredményeit.” Ugyanekkor választották a párt elnökéül Thürmer Gyulát. Az 1990-es választásokon a párt 3,68%-ot ér el, a bejutási küszöb azonban 4% volt, így kimaradnak. Később ezt a küszöböt, 5%-ra emelték. 1990-ben rendezték meg az első Kádár-megemlékezést a Kerepesi temetőben, amelyet azóta minden évben megrendeznek július első szombatján. A párt 1993-ban vette fel a Munkáspárt nevet, ugyanebben az évben tiltott önkényuralmi jelképpé nyilvánították a sarló-kalapácsot és a vörös csillagot. Az Antall-kormány alatt felkorbácsolódott antikommunista közhangulatot a párt is megsínylette, ugyanakkor egyre többen kezdtek kiábrándulni a rendszerváltás által beköszöntött új világból, amely ismételten növelte a párt szimpatizánsainak arányát. Ekkoriban romlott meg a Munkáspárt és az MSZP viszonya is. Az MSZP állítja be magát a kádári örökség továbbvivőjének, míg a Munkáspárt lesz a bűnbak. Ennek ellenére 1994-ben 3,29%-os eredménnyel végeznek a választáson, amely az időközben 5%-osra felemelt limit miatt nem elég, de ekkortájt még mutatja a párt viszonylagos népszerűségét. A párttagok rendszeresen kiállnak a szakszervezetek mellett A Bokros-csomag elleni országos tiltakozásokban is rész vett. Ugyanakkor az 1998-as választásokon mégis csak 2,25%-os eredményt érnek el.

[szerkesztés] Választási eredményei

[szerkesztés] Országgyűlési választások

év	eredmény	mandátumok	szavazók száma	Parlamenti szerepe
1990	3,68%	0	180 899	nem jutott be
1994	3,19%	0	172 117	nem jutott be
1998	4,08%	0	183 071	nem jutott be
2002	2,16%	0	121 503	nem jutott be
2006	0,41%	0	16 379	nem jutott be

[szerkesztés] Európai parlamenti választások

Választások	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Európai parlamenti csoport	Európai parlamenti alcsoport
2004-es	56 221	1,83%	–	–	–

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Rövid történet és választási eredmények 1990-2002 (vokscentrum)

Magyarországi politikai pártok
Parlamenti pártok (386 mandátum)	Magyar Szocialista Párt (190) | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (141) | Kereszténydemokrata Néppárt (23) | Szabad Demokraták Szövetsége (20) | Magyar Demokrata Fórum (11) | Somogyért Egyesület* (1) * Hivatalosan függetlenként
Parlamenten kívüli pártok**	MIÉP–Jobbik a Harmadik Út (MIÉP és Jobbik) (2,20%) | Magyar Kommunista Munkáspárt (0,41%) | Centrum (0,32%) | Független Kisgazdapárt (0,02%) | egyéb (0,27%) ** A legutolsó választási eredmények alapján[1]
Az Európai Parlamentben (24 mandátum)	Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (12) | Magyar Szocialista Párt (9) | Szabad Demokraták Szövetsége (2) | Magyar Demokrata Fórum (1)