Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Magyar hangtan - Wikipédia

Magyar hangtan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A magyar nyelvről általában

A magyar nyelv jelenlegi ismereteink szerint az uráli nyelvcsalád finnugor ágának ugor csoportjába tartozik, a manysival és a chantival együtt.

Rövid jellemzés:

Agglutináló nyelv, magánhangzó-harmónia, SOV-tendencia, rag + birtok (Cx+Px) szerkesztés, i-praeteritum, külső-belső viszonyítás, palatalizáció (nem függ a magánhanzó hangrendjétől)

[szerkesztés] Magyar mássalhangzók

Magyar helyesírás szerint Ajakhang (Bilabiális) Ajak-foghang (Labiodentális) Fogmederhang (Alveoláris) Fogmederentúli-hang (Posztalveoláris) Elő-szájpadláshang (Palatális) Utó-szájpadláshang (Veláris) Gégehang (Glottális)
Zárhang (Plozíva) p b   t d ty gy k g  
Orrhang (Nazális)   m     n   ny  
Pergőhang (Trilláris)       r  
Réshang (Frikatíva)   f v sz z s zs     h  
Zár-réshang (Affrikatíva)     c (dz) cs dzs      
Közelítőhang (Approximáns)         j/ly  
Nyelvoldali-közelítőhang (Laterális Approximáns)   l   (ly)  






IPA szerint Ajakhang (Bilabiális) Ajak-foghang (Labiodentális) Fogmederhang (Alveoláris) Fogmederentúli-hang (Posztalveoláris) Elő-szájpadláshang (Palatális) Utó-szájpadláshang (Veláris) Gégehang (Glottális)
Zárhang (Plozíva) p b   t d c ɟ k g  
Orrhang (Nazális)   m     n   ɲ  
Pergőhang (Trilláris)       r  
Réshang (Frikatíva)   f v s z ʃ ʒ     h  
Zár-réshang (Affrikatíva)     ts    tʃ dʒ      
Közelítőhang (Approximáns)         j  
Nyelvoldali-közelítőhang (Laterális Approximáns)   l   ʎ  

[szerkesztés] Magánhangzók

A magyar nyelv alapnyelvi öröksége a magánhangzó-harmónia: egy szótag magánhangzójának hangrendje (magas/mély) meghatározza a következő szótag magánhangzójának hangrendjét.

Ennek legszembeötlőbb példája a magas-mély ragsorok szembenállása (korrelációja). Magas magánhangzókra (e, ö, ü) magas, mély magánhangzókra (á, a, o, u) mély magánhangzó következhet. Kivételt képez két semleges magánhanzó (i, é), melyek után magas és mély magánhangzó is állhat (ilyenkor a semlegeset megelőző magánhangzó hangrendje a döntő).

Nem alakult ki teljesen, de fontos szerepet tölt be még a labiális-illabiális korreláció is.

Példák:

hal: hallal, haltól, halhoz

kocsi: kocsival, kocsitól, kocsihoz

elem: elemmel, elemtől, elemhez

őr: őrrel, őrtől, őrhöz

mennyi: mennyivel, mennyitől, mennyihez

[szerkesztés] Főnevek

Komplex szabályok alapján épül fel a főnevek paradigmája. Habár a magyar nyelvben nincsenek az indoeurópai nyelvek esetében gyakori névszóvégződések (-a, -os, -is stb.), amelyek alapján a szavakat deklinációkba lehetne sorolni.

A magyar nyelvtan egyik legbonyolultabb része a kötőhangzók, kezdve azzal, hogy sok nyelvész vitatja, hogy ezek valóban kötőhangzók, gyakran nyilvánítják őket tővéghangzóknak, melyek a nyelv története során lekoptak. Az igazság (mint igen sokszor) félúton van: a szavak egy jelentős részénél valóban lekopott tővéghangzóval számolhatunk (pl. hal, hala-k), ugyanakkor kötőhangzók újonnan átvett szavaknál is jelentkeznek (pl. gól, gól-o-k).

A magyar szavak deklinációs rendszerbe szervezésekor két szempontot kell figyelembe venni: a hangrendet és a kötőhangzókat. Az utóbbiakat természetesen meghatározzák az előbbiek, ugyanakkor pusztán magas és mély hangrendű deklinációra osztani a szavakat eléggé oktalan dolog lenne.

Sajnos a szakemberek nem tudtak még ezidáig egy egységes álláspontot kialakítani, ami alapján hatékonnyá lehetne tenni mind az anyanyelvi nyelvtanoktatást, mind a magyar mint idegennyelv tanítását.

A fentebb kifejtettek alapján a magyar főneveket négy deklinációba (névszóragozás) lehet sorolni: kötőhangzós mély, magánhangzó-tövű mély, kötőhangzós magas, magánhangzó-tövű magas

Hogy egy adott szó melyik deklinációba tartozik, azt a többes szám -k ragjának elhagyásával lehet megtudni. Pl. torko-k, hala-k, fá-k, tetve-k, törökö-k, szelete-k.

A kötőhangzók, amik a ragozás során csak néhány esetben jelennek meg (a valószínüleg ősibb ragok előtt; pl. tárgyeset -t, többes szám -k, melléknévképző -s), további alkategóriákra oszthatóak: a kötőhangzós mély deklináció o- és a-kötésűre, a kötőhangzós magas deklináció pedig e- és ö-kötésűre. A kötőhangzók később kialakult ragok előtt nem jelentkeznek (pl. inessivus -ben, ablativus -től, allativus -hoz).

Az o- és a-tövű ragozás közti különbség nem evidens, minden szónál meg kell tanulni, melyikbe tartozik. Az e- és ö-tövű szavakat azonban alapalakjuk (nominativus) segítségével is meg lehet különböztetni: itt ugyanis ilabiális(e)-labiális(ö) korrelációról van szó.

A főnevek ragozásakor sok bosszúságot okozhatnak még a rendhagyó szavak (avagy tőváltó szavak), ezek ugyanis csak meghatározott esetekben használják rendhagyó alakjukat, továbbá három alakjukat kell megtanulni (szemben a latinnal, ahol elég a nominativust és a genitivust). Ezek az alakok: alapalak (nominativus), tárgyeset (accusativus), többes szám (pluralis nominativus), harmadik személyű birtoka (possessio singularis 3ae personae). Ez utóbbi maga a puszta rendhagyó tő.

szél: szele-t, szele-k, szele

falu: falu-t, falva-k, falva

ajtó: ajtó-t, ajtó-k, ajtaja

Megjegyzés: a magyar nyelvtankönyvek a fa (fá-t), epe (epé-t) stb. féle szavakat gyakran a rendhagyó szavak közé sorolják. Ez egy igen téves felfogás, az "a"-ra és "e"-re végződő szavaknál ugyanis a tővéghangzó egyes esetek előtti megnyúlása szabályos jelenség a magyarban. Pl. az egyes szám harmadik személyű birtokjeles alakok rendhagyóak lennének? (szele szelé-t, ország-a, ország-á-t)

[szerkesztés] Igék

A magyar igeragozás szokta a legtöbb nehézséget jelenteni a magyar nyelv tanulóinak és beszélőinek egyaránt. A magyar anyanyelvűek számára jelenleg a ragozási rendszer több ponton végbemenő, mélyreható változása okozza (pl. ikes igék, germán szenvedő szerkezet); az idegen ajkúaknak pedig rendszerint a determinált (alanyi) és indeterminált (tárgyas) ragozás szembenállása jelenti a legnagyobb gondot.

indeterminált ragozás:

1. -ok, -ek, -ök

2. -sz, -l

3. –, -ik, -n (régies)

1. -unk, -ünk

2. -tok, -tek, -tök

3. -nak, -nek


determinált ragozás:

1. -om, -em, -öm

2. -od, -ed, -öd

3. -ja, -i

1. -juk, -jük

2. -játok, -itek

3. -ják, -ik

Valószínüleg az igéket – mint a főneveket – fel lehet osztani különböző szempontok alapján konjugációkra (igeragozás), de sajnos ezzel még nem volt időm foglalkozni.

Megjegyzés: a hagyományos iskolai nyelvtan alanyi és tárgyas ragozásról beszél. Erről eléggé könnyen belátható, hogy az elnevezés meglehetősen helytelen: célszerűbb lenne határozatlan és határozott ragozásról beszélni.

Pl. Látom a madarat. ("tárgyas")

Látok egy madarat. ("alanyi")

A második mondat állítmányának van tárgya, de az határozatlan.


A múlt idő képzése szintén progblémás, az igéket 3 fő kategóriába lehet besorolni:

1. szótő + -t + rag

2. szótő + -ott/-ett/-ött + rag

3. az 1. kategória szerint képzi alakjait, de határozatlan E/3-ban a 2. kategória szerint


A jövő idő kifejezésére több mód is van: egyrészt kifejezhető egyszerűen a jelen idővel (leggyakrabban ha időhatározó is van), másrészt analitikusan (szerkezettel): "fog" ige + infinitivus (főnévi igenév).


A felszólító mód (imperativus) képzése szintén eléggé problematikus, és bár megtanulhatóak a szabályai, legcélszerűbb minden igének megjegyezni a felszólító alakját. Általában a felszólító mód jele -j, ehhez kapcsolódnak a ragok. Ez a -j gyakran módosítja az előtte álló hangot (pl. -sz + -j > -ssz, -s + -j > -ss stb.).


A feltételes mód jelen idejét az ige infinitivus alakjából képezzük (inf. -ni > -na/-ne + ragok); a múlt időt analitikusan fejezzük ki (ige múltideje + "volna").

Ritka jelenség a világ nyelveiben, ami a magyarban fellelhető: az infinitivust a magyarban ragozhatjuk, ez az alak általában átalakítható részeshatározó + ragozatlan infinitivus formára.

Pl. látni > látnom ~ nekem látni

menni > mennetek ~ nektek menni


[szerkesztés] Lásd még

[1] Magyar mint idegennyelv kurzus

Más nyelveken
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu