Mars Global Surveyor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mars Global Surveyor | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Ország: |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Küldetés típus | orbiter |
| Célégitest: | Mars |
| Küldetés | |
| Indítás | 1996. november 7. |
| Megérkezés | 1997. szeptember 11. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 1060 kg (hajtóanyaggal) |
| Pálya | |
| Pálya | Mars körüli |
| Excentricitás | ~0 |
| Inklináció | ~90° |
| Periódus | 117.65 perc |
| Apoapszis | ~378 km |
| Periapszis | ~378 km |
A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája. 1996 novemberében indult, és 1997 szeptemberében állt pályára a Mars körül.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Küldetés
A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.
2006. november 2-án a fedélzeti számítógép hibát észlelt egy napelemtáblát mozgató motornál, és az űrszonda biztonsági üzemmódba váltott át. November 5-én még érkeztek gyenge rádiójelek, majd a kapcsolat teljesen megszakadt [1].
[szerkesztés] Eredmények
A Science című folyóirat 1998. március 13-i számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat 1997 októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a Noachis Terra felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, 1997. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt.
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kisméretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi mágneses tér maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el. [2]
2005. április 20-án a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai Mars Express űrszondát kapta lencsevégre, másnap a Mars Odyssey-t. [3]
[szerkesztés] Források
- ^ Bajban a Mars Global Surveyor, Űrvilág, 2006. november 11.
- ^ Élet és Tudomány, 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január – március: Amerikai búcsú a Mirtől
- ^ http://www.urvilag.hu/article.php?id=1211
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
[szerkesztés] Külföldi oldalak
| Marskutató űrszondák | |
| Elrepülő szondák: Mariner-4 | Mariner-6 | Mariner-7 | Marsz-4 | Marsz-7
|
 |
| Keringő szondák: Marsz-2 | Marsz-3 | Mariner-9 | Marsz-5 | Viking-1 | Viking-2 | Fobosz-2 | Mars Global Surveyor | Mars Odyssey | Mars Express | Mars Reconnaissance Orbiter
|
|
| Leszálló szondák és roverek: Marsz-2 | Marsz-3 | Marsz-6 | Viking-1 | Viking-2 | Mars Pathfinder | MER-A Spirit | MER-B Opportunity
|
|
| Jövendő marsszondák: Phoenix | Fobosz-Grunt | Mars Science Laboratory | Mars Telecommunications Orbiter | Beagle-3 | ExoMars | Astrobiology Field Laboratory | |
Based on work by