Martirológiumok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Martirológiumok, a 4. századi keresztény irodalom jellemző termékei. A legősibb ilyen jellegű iratot „A 354-es esztendő kronográfusa” című krónikában olvashatjuk, „Depositio episcoporum” címmel. Ugyanebből a korból való a „Karthágóz martirológium”. A leghosszabb martirológium Nikomédiában íródott 400 körül, ennek görög eredetije elveszett, csak a szír fordítás maradt fenn. Az ókeresztény kor szentjeinek legjelentősebb névsorát a „Martyrologium Hieronymianum” tartalmazza, ebben egyesítették a római és a többi itáliai városok martirológiumainak szövegét. Az 5. század-7. században állandóan bővítették. A latin martirológiumoknak feleltek meg a görög synaxarionok, meneák. Legismertebb közülük a „Synaxarium ecclesiae Constantinopolitanae”.
[szerkesztés] Források
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)