New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Mnemonic - Wikipédia

Mnemonic

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

(…a szócikk további része lefordítandó…)

A nyumonik vagy angolul mnemonic, olyan betű- vagy mozaikszó, amely vagy

  • egy meglévő értelmes szó alkotó betűinek szavakra bontásából ered, vagy
  • több összetartozó fogalom, nyelvi elem (pl. elv) együttes megjegyzése érdekében az alkotó tagok kezdőbetűiből készített újabb értelmes (létező) szó.

Az angolok igen kedvelik ezt a pedagógiai, emlékezet-segítő eszközt, használata széles körben elterjedt, sőt vicceket is csinálnak belőle találóskérdés formájában.

Mi a feloldása a következő nyumoniknak: ASSUME?

"The use of the word ASSUME makes an ASS of U (You) and ME."

(magyarul:

A: Én azt hittem... (I assumed)

B: Hinni a templomban kell, pajtás.)

"Mi a feloldása a BOAC betűszónak? (a BOAC már nem létező brit légitársaság)"

"Bloody Oful Airline Company"

Lásd még: http://www.hup.hu/wiki/index.php/Mnemonic

http://www.mnemonic.hu/index.php egy játékhonlap

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Eredete, haszna

A nyumonikok gyakran csak szóbelileg (kiejtve) léteznek, néha versbe szedve, és arra használják őket, hogy több elemet (egy listát) megjegyezzenek segítségükkel. Nemcsak az ismétlés révén segítenek emlékezni tényekre, hanem a könnyen megjegyezhető, elemeire felbontható szó, és az elemekhez kapcsolódó adat lista közti asszociációk révén is.

Elméleti alapja az, hogy az emberek könnyebben fel tudnak idézni térbeli pontokhoz kötött, személyekhez vagy egyéb “értelmes”, könnyű jelentéssel bíró elemhez kötődő információkat, mint az egymáshoz nem kapcsolódó értelmetlen sorozatokat. A mnemonic szó etimológiája a Mnemosyne nevű titántól származik, aki az emlékezet megtestesítője volt a görög mitológiában.

Nemcsak az orális kultúrában volt nagy szerepe (lásd alább), de ma is növekszik a használata a forgalomban lévő szavak óriási mennyisége miatt.

„Wood úgy vélekedett, hogy Homérosz nem volt írástudó és, hogy emlékezőtehetsége tette számára lehetővé a költemények megalkotását. Wood arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a memória egészen más szerepet játszott az orális kultúrában, mint az írásbeli kultúrában. Noha Wood nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a homéroszi mnemonika miként működött, azt sugallja számunkra, hogy a homéroszi költemények erkölcsi világképe inkább tekinthető népiesnek, semmint írásbeli műveltségen alapulónak. Jean-Jacques Rousseau Père Hardouinre hivatkozva (Adam Parry egyiküket sem említi) igen valószínűnek tartotta azt, hogy Homérosz és görög kortársai még nem voltak írástudók. [5]”

Mnemonics az angol wikiben: http://en.wikipedia.org/wiki/Mnemonics


[szerkesztés] Egyéb emlékezet segítő rendszerek

  • Mnemonic verses
  • Acronym System
  • Link System
  • Story System
  • Journey System
  • Room System
  • Peg System including number-rhyme, number-shape, and number-consonant conversions.
  • Major System
  • Goroawase System
  • Method of Loci

[szerkesztés] A nyumonika története

The "Method of Loci" or Ars memoriae (art of memory) practised in the Classical, Medieval, and Renaissance periods relied on the capacity of the brain for recalling spatial detail. The principle was to initially memorise some large building, the more architectural elaboration of rooms, passages and niches it had the better – the so-called 'Memory Palace'. Mnemonic images could be placed about this palace to link to items that you wanted to remember, usually in symbolic form, with the images as striking as possible to enable recollection. To recall something, the practitioner mentally moved around the palace, reviewing the images in order. This was an essential technique of rhetoricians and preachers.

A reference to this technique survives to this day in the common English phrases "in the first place", "in the second place", and so forth.

It may be helpful to note that most of the best memorisers today use this technique to a greater or lesser degree. Eight World Memory Champion Dominic O'Brien advocates this technique, as does Andi Bell.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A témához kapcsolódó idézetek a Magyar Wikidézetekben:
{{{2}}}.

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu