Monetáris Tanács
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve bizonyos törvényben meghatározott feladatok tekintetében, amelyek közül a legfontosabb a független jegybank kamatainak meghatározása az árstabilitás, mint fő cél védelme érdekében.
Nevének rövidítése néha MPC, ami onnan ered, hogy az azonos feladatú testületek angol nyelvű megnevezése a világban sok helyen Monetary Policy Council, azaz "Monetáris Politikai Tanács".
Az MNB-kamatok meghatározásán keresztül a Tanácsnak jelentős szerepe van a gazdaságban, hiszen a jegybanki kamatok befolyásolják a forint árfolyamát és kevésbé közvetlen módon a kereskedelmi bankok hitel- és betéti kamatait. A Monetáris Tanács határozza meg az inflációs célokat, illetve a forint árfolyamrendszerét is, mindkettőt a kormánnyal közösen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Működési rendje
A Tanács a törvény szerint havonta legalább kétszer ülésezik. Az elmúlt években ezt előre bejelentett rendben tették és a kamatokról csak a havi második ülés döntött. Rendkívüli ülést az MNB alapszabálya szerint bármikor tarthat a testület: ezt az elnök hívja össze és vezeti le, de bármely tag kezdeményezheti.
A tagok megbízatása hat évre szól. Ugyanilyen hosszú időszakra nevezik ki az MNB elnökét és alelnökeit is.
A testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van. A 2004-ben elfogadott törvénymódosítás alapján 9-11 tagú (bár átmenetileg évekig 13 tagú volt).
A Monetáris Tanács álláspontját az elnök, vagy távollétében a Tanács elnökhelyettese kommunikálja nyilvánosan. Ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a tagok saját véleményüket nyilvánosan elmondják és ezt gyakran meg is teszik.
Az MNB kommunikációjának egyre nyíltabbá válásával 2005-től a Tanács havonta publikálja kamatdöntő üléseinek rövidített jegyzőkönyvét és azt is, melyik tag hogyan szavazott az ülésen.
A testület elnökhelyettesét évente, az év első ülésén a tagok választják. Az eddigiekben az elnökhelyettes mindig az MNB alelnöke volt.
[szerkesztés] Története
A Monetáris Tanácsot a 2001. június 19-én elfogadott új jegybanktörvény hozta létre, amely növelte a jegybank függetlenségét és módosította döntéshozatali mechanizmusát.[1] Elődje, a jegybanktanács nem volt valódi döntéshozó szerv. A Monetáris Tanács szótöbbséggel hozza meg határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök (ha ő akadályoztatva van, akkor az elnökhelyettes) szava dönt.
A jegybanktörvény egyben az árstabilitás védelmét jelölte meg a jegybank fő céljaként - ezzel kötelezettségeket róva a Monetáris Tanácsra is - és a kormány gazdaságpolitikájának támogatását csak abban az esetben egnedi meg, ha ezzel a fő célt nem veszélyezteti.
[szerkesztés] A törvénymódosítás
A Tanács kezdetben kilenc tagú volt, ebből öt volt MNB-alkalmazott (az elnök és négy alelnök) és négy "külső" tag.
2004 végén a frissen miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc szocialista-szabaddemokrata kormánya (miután a koalíció évek óta rossz viszonyban állt Járai Zsigmond MNB-elnökkel) módosította a jegybanktörvényt, és arra hivatkozva, hogy a Monetáris Tanácsban szélesebb merítésű nézeteknek kellene képviseletet kapnia, négy külső taggal bővítette ki a Tanácsot és módosította tagjai kinevezésének szabályait.
A módosításokat a jegybanki függetlenségbe való beavatkozásként bírálták magyar és külföldi jegybanki vezetők, az Európai Központi Bankés az Európai Bizottság. A kritikák nyomán az egyéni képviselők benyújtotta törvényjavaslatot több ponton módosították, de a Tanács kibővítése és a kinevezési szabályok módosítása változatlanul benne maradt a törvényben. A módosítás vezette be azt a szabályt is, amely szerint a Tanács tagjai, beleértve elnökét, és az MNB alelnökei megbízatásuk megszűnését követően három évig nem jelölhetők újra. Ez a szabály megakadályozta, hogy Járai és alelnökei terminusuk 2007-es lejárta után újrajelölhetőek legyenek (de azt is megakadályozta egyúttal, hogy Járai utódját a Tanács tagjai közül válasszák ki).
[szerkesztés] Kamatpolitika a bővítés után
A miniszterelnök által kinevezett négy új tag érkezésétől sokan azt várták, hogy felgyorsítja a kormány által kívánatosnak tartott jegybanki kamatcsökkentéseket. 2005 márciusa és szeptembere közt a kamat kis lépésekben valóban mindösszesen 2,25 százalékponttal 6,0%-os mélypontra süllyedt, de különösebb viták nélkül, miközben a Tanács kommunikációja továbbra is az inflációs célok védelmére, mint sarokpontra épült. Ezután hosszú szünet következett, 2006 júniusáig, amikor a bank a kormány inflációgerjesztő költségvetési kiigazítási lépéseinek bejelentését követően emelni kezdte kamatait, és októberre 8,0%-ig jutott. Ezt a folyamatot és az azután eltelt időszakot 2007 márciusáig (az új jegybankelnök hivatalba lépéséig) már az erősödő viták kísérték, egyrészrél a bank belső tagjai közt (akik az inflációs veszélyekre figyelmeztetve viszonylag magasabb kamatszint mellett érveltek), másrészről a gazdaság lelassulását kísérő inflációmérséklődést valószínűsítő új és régi belső tagok között.
Simor András és Karvalits Ferenc hivatalba lépésének idejére a pénzügyi piacokon több tényező, elsősorban a forint szárnyalása miatt a kamatcsökkentési várakozások erősödtek fel, a Tanács és a belépő belső tagok azonban új dilemmával néztek szembe. Kiderült, hogy a kormány korábban többször elutasította a Járai vezette MNB javaslatát a forint árfolyamsávjának eltörlésére, a forint erősödése azonban felerősítette a spekulációt, hogy az új elnök idején erre mégis sor kerül. Ez az árfolyamsáv elleni spekulációs támadás, kikényszerített kamatcsökkentések és az inflációcálzó rendszer háttérbe szorulásának veszélyét vetítette előre, bár a kormány és Simor erős jelzéseket tett, hogy az árfolyamsáv fennmarad.
[szerkesztés] Változások 2007-ben
A Tanács ideiglenesen lett csak 13 tagú: a módosított törvény a létszámát 9-11 főben jelölte meg, ez a létszám azonban csak Járai és alelnökei megbízatásának lejártával alakul ki. A Tanács létszáma 2007 februárjában Szapáry György alelnök terminusának lejártával 12-re csökkent, márciusban Járait Simor András új jegybankelnök váltotta, áprilisban Szapáry helyére a frissen kinevezett Karvalits Ferenc került. Július elejére lejár Adamecz Péter és Auth Henrik alelnökök megbízatása is, így a Tanács létszáma 11-re csökken. Az újonnan kinevezendő alelnökök már nem kerülnek a Tanácsba, hiszen a módosított törvény azt is előírja, hogy csak egy alelnök lehet tag. Ezzel a külső és belső tagok aránya az előbbiek javára 9:2 lesz a döntéshozó testületben, ami a távozó Járai Zsigmond és az új elnök Simor András nyilatkozatai szerint is szokatlan az európai gyakorlatban és nem optimális.
[szerkesztés] Kinevezési szabályok
A 2004-es jegybanktörvénymódosítás óta a kinevezési szabályok a következők:
- Valamennyi tagot a köztársasági elnök nevezi ki.
- A Tanácsban résztvevő alelnök személyére az elnök tesz javaslatot és a köztársasági elnök nevezi ki (további szabály ugyanakkor, hogy az MNB alelnökeinek kinevezését a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé – egyetértése esetén.
- A külső tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke tesz javaslatot, de a köztársasági elnök elé terjesztéshez itt is szükség van a miniszterelnök egyetértésére.
- A többi tag kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ki kell ugyan kérnie az MNB-elnökének véleményét, de a jegybanki elnöknek nincs vétójoga.
- Ha egy tag megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló hivatal viselője jogosult az új tag személyére javaslatot tenni.
[szerkesztés] A tagok terminusai
A Monetáris Tanács (illetve elődje, a jegybanktanács) tagjai 1998 óta, MNB-beli tisztségükkel (ha volt ilyen), kinevezésük időspontjával és zárójelben a kinevezés időtartamával, kormányzati ciklusonként.
| Név | 1998-2002 | 2002-2006 | 2006-2010 |
|---|---|---|---|
| Adamecz Péter alelnök | 2001. július 2. (6 évre) | ||
| Auth Henrik alelnök | 2001. július 2. (6 évre) | ||
| Bánfi Tamás | 2005. március 1. (6 évre) | ||
| Bihari Péter | 2005. március 1. (6 évre) | ||
| Bihari Vilmos | 2004. március 1. (6 évre) | ||
| Csáki Csaba | 2005. március 1. (6 évre) | ||
| Erdős Tibor | 2000-ig | ||
| Hardy Ilona | 2004. március 1. (6 évre) | ||
| Járai Zsigmond elnök | 2001. március 2. (6 évre) | ||
| Kádár Béla | 1999. szeptember 1. (3 évre) | 2002. szeptember 23. (6 évre) | |
| Karvalits Ferenc alelnök | 2007. március 27. (6 évre) | ||
| Káró Tamás* | 2001. szeptember 27-től (6 évre) | ||
| Kopits György | 2003. december 1. (6 évre) | ||
| Kornai János** | 2001. júniusig | ||
| Kováts Álmos alelnök | 1999. december 11-ig | ||
| Neményi Judit | 2005. március 1. (6 évre) | ||
| Oblath Gábor*** | 2001. március 1. (3 évre) | 2003. július 7. (6 évre) | |
| Riecke Werner alelnök | 1998. január 15. (6 évre) | ||
| Simor András elnök | 2007. március 3. (6 évre) | ||
| Szapáry György alelnök | 1999. szeptemberig (6 évig) | 2001. február 21. (6 évre) | |
| Száz János | 2001. február 20-ig | ||
| Surányi György elnök | 1995. márciustól (6 évre) |
- Káró Tamás nem töltötte ki mandátumát (2003 novemberében meghalt).
- Kornai János 2001 júniusában lemondott, miután az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt.
- Obláth Gábor nem töltötte ki első mandátumát (2003 januárjában lemondott).
- Kornai János 2001 júniusában lemondott, miután az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt.
Forrás: MNB [2]
Based on work by