MS-DOS

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

MS-DOS

Fejlesztő:	Microsoft
OS-család:	DOS
Forráskód:	zárt
Legfrissebb változat:	8.0 / 2000. szeptember 14.
Rendszermag típusa:	monolitikus
Alapért. UI:	DOS CLI
Licenc:	saját
Státusz:	elavult

A Microsoft lemezes operációs rendszere, az MS-DOS (Microsoft Disc Operating System) egy széles körben használt operációs rendszer volt a PC-kompatibilis platformon (ma már kiváltották az asztali gépek terén a Windows különféle változatai). Első verziója 1981-ben jelent meg, és 8 fő változat készült belőle, mielőtt a Microsoft 2000-ben befejezte a fejlesztését. A bevételének és piaci részesedésének köszönhetően ez volt a Microsoft kulcsfontosságú terméke a programozási nyelveket gyártó cégből kiterjedt szoftverfejlesztő vállalattá való növekedés során.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 1.1 Fejlesztés 1.2 Jogi kérdések 1.3 Multitasking 2 Felhasználói felület 3 Kompatibilitás 4 Kapcsolódó rendszerek 5 Lásd még

[szerkesztés] Történelem

Az MS-DOS-t eredetileg a Seattle Computer Products (SCP) fejlesztette ki QDOS (Quick and Dirty Operating System, gyorsan összecsapott operációs rendszer) néven. Ez végül 86-DOS-ként került forgalomba (mert az Intel 8086 processzoraira tervezték). Bizonyos események folytán – ami több legendát is szült – a QDOS-t a Microsoft licencelte az IBM-nek az SCP nevében. A Microsoft 50 000 dolláros áron vásárolta meg a rendszert az SCP-től röviddel a PC megjelenése előtt.

[szerkesztés] Fejlesztés

Mind az IBM, mind a Microsoft adott ki saját DOS változatokat. Eredetileg az IBM csak ellenőrizte és becsomagolta a Microsoft termékeit, így az IBM verziói röviddel a Microsoftéi után jelentek meg. Az MS-DOS 4.0 azonban valójában az IBM PC-DOS 4.0 verzión alapult, mert akkoriban a Microsoft az OS/2 fejlesztésére koncentrált. A Microsoft „MS-DOS”, az IBM „PC DOS” néven forgalmazta DOS változatait.

Eleinte amikor a Microsoft licencelte az MS-DOS OEM változatát egy-egy számítógépgyártó cégnek, a gyártó az operációs rendszer nevét is megváltoztathatta (például TandyDOS, Compaq DOS). A legtöbb ilyen változat teljesen megegyezett az MS-DOS-szal. Egy idő után a Microsoft ragaszkodni kezdett hozzá, hogy a gyártók megtartsák az MS-DOS terméknevet. Végül egyedül az IBM állt ellen ennek a követelésnek.

Az időrend:

• PC DOS 1.0 – 1981. augusztus – Az első kiadás az IBM PC-vel
• PC DOS 1.1 – 1982. május
• MS-DOS 1.25 – 1982. május – Az első nem IBM hardverhez kapcsolt változat
• MS-DOS 2.0 – 1983. március – Unix-ból ismert funkciók bevezetése, mint az alkönyvtárak, handle-alapú fájl műveletek, bemenet/kimenet átirányítás, pipe-ok használata. Elérési út elemeit elválasztó karakterként a Microsoft a Unixban használt / karakter helyett a \ karaktert választotta, mivel a perjelet a legtöbb DOS és CP/M program kapcsolóként használta a parancssorban.
• PC DOS 2.1 – 1983. október
• MS-DOS 2.11 – 1984. március
• MS-DOS 3.0 – 1984. augusztus
• MS-DOS 3.1 – 1984. november
• MS-DOS 3.2 – 1986. január – Két merevlemez partíció támogatása 32 MB-ig, egy elsődleges és egy "logikai meghajtó" a "kiterjesztett partíción"
• PC DOS 3.3 – 1987. április
• MS-DOS 3.3 – 1987. augusztus – Több logikai meghajtó támogatása
• MS-DOS 4.0 – 1988. június – az IBM kódból származtatott verzió
• PC DOS 4.0 – 1988. július – A DOS Shell héjprogram megjelenése, grafikus menü kiválasztó, 32 MB-nál nagyobb merevlemezek támogatása a Compaq DOS 3.31 formátumában. Több hiba is megjelent, valamint kevesebb hagyományos memória érhető el. Sikertelen kiadás, kerülendő.
• MS-DOS 4.01 – 1988. november – hibajavításokat tartalmazó kiadás
• MS-DOS 5.0 – 1991. június – A DR-DOS 5.0-s verziójára reagálva hasonló tulajdonságok megjelenése: memóriakezelés, teljes képernyős szövegszerkesztő, QBASIC programozási nyelv, súgó, feladatváltó a DOS Shellben
• MS-DOS 6.0 – 1993. március – A DR-DOS 6.0-ra reagálva: DoubleSpace lemez tömörítés (a Stackerről másolva) és más funkciók
• MS-DOS 6.2 – 1993. november – hibajavításokat tartalmazó kiadás
• MS-DOS 6.21 – 1994. február – A Stacker pere folytán eltávolítják a DoubleSpace tömörítést
• PC DOS 6.3 – 1994. április
• MS-DOS 6.22 – 1994. június – Utolsó önálló verzió. A DoubleSpace technológiát kicserélik a jogilag tiszta, de kompatibilis DriveSpace-re
• PC DOS 7.0 – 1995. április – A DriveSpace helyett a Stackerrel csomagolva
• MS-DOS 7.0 – 1995. augusztus – A Windows 95-ben megtalálható DOS változat
• MS-DOS 7.1 – 1996. augusztus – A Windows 95 OSR2 (Windows 95B) és Windows 98 változatokkal csomagolt DOS. Támogatja a FAT32 fájlrendszert
• MS-DOS 8.0 – 2000. szeptember 14. – A Windows Me DOS változata, az MS-DOS utolsó verziója. Nem szerepel benne a SYS parancs, nem lehet parancssorba bootolni és más képességek is hiányoznak
• PC DOS 2000 – Y2K kompatibilis verzió több kisebb jelentőségű újdonsággal. Az MS-DOS család utolsó tagja

Forrás: PC Museum

Az MS-DOS nagyon gyors ütemben fejlődött, több jelentős képességet kölcsönözve más termékekből és operációs rendszerekből, mint például a Microsoft saját Xenix-e (egy Unix variáns) és a Digital Research DR-DOS-a, valamint olyan segédeszközökből, mint a Norton Utilities, a PC Tools (Microsoft Anti-Virus), a QEMM kiterjesztett memória menedzser, a Stacker lemez tömörítő stb.

Az Intel 80286 mikroprocesszor megjelenésével az IBM és a Microsoft egy közös projekten kezdtek el dolgozni, amit OS/2-nek neveztek el és eredetileg az MS-DOS védett módú változata lett volna. Később a Microsoft kiszállt a projektből, hogy minden erőforrását a Windows-ra és a Windows NT-re fordíthassa. A Digital Research kifejlesztette GEM nevű grafikus felhasználói felületét (GUI), ami PC-n nem terjedt el, bár nagyon népszerű volt az Atari ST gépeken. A Microsoft Windows 3.0 megjelenésével teljesen feledésbe merült ez a rendszer.

[szerkesztés] Jogi kérdések

Válaszként a Digital Research DR-DOS 6.0-jára, ami SuperStore lemeztömörítést tartalmazott, a Microsoft tárgyalásba kezdett a Stac Electronics-szal, a legnépszerűbb DOS lemeztömörítő eszköz (Stacker) gyártójával. A Stacnek nem tetszett a Microsoft által ajánlott szerződés, ezért visszavonult. A jutalékfizetési eljárás megállaítása során a Stac mérnökei a Stacker forráskódjának egy részét is megmutatták.

Ez után nem sokkal kiadták a MS-DOS 6.0-t, ami a Microsoft DoubleSpace lemeztömörítési esztközt tartalmazta. A Stac sikeresen beperelte a Microsoftot a DoubleSpaceben alkalmazott algoritmus szabadalomsértése miatt. Ez az MS-DOS 6.21-et eredményezte, amiből eltávolították a lemeztömörítést. Röviddel később megjelent a 6.22 verzió egy új lemeztömörítési eszközzel, a DriveSpace-szel, ami már nem ütközött szabadalomsértési problémákba. A társaság egy másik pert is elvesztett, mivel a Windows 3.1 kódja tartalmazott egy olyan részt, ami hamis hibákat okozott, ha a rendszert DR-DOS-on indították.

1995 előtt a Microsoft három fajta módon licencelte az MS-DOS-t a számítógép gyártóknak: processzor-alapon (minden eladott rendszer után fizetett összeg), rendszer alapon (adott modellből minden rendszer után fizetett összeg), másolás alapon (minden telepített MS-DOS után fizetett összeg). A legnagyobb gyártók a processzor alapú konstrukciót választották, aminek a legalacsonyabb díja volt. Ez a megállapodás nehézzé tette a nagy gyártóknak, hogy más operációs rendszerre váltsanak, például DR-DOS-ra. 1994-ben az Egyesült Államok kormánya beperelte a Microsoftot az antitröszt törvény megsértéséért, és egyezség keretén belül rendszer alapú licencelésre korlátozta a Microsoftot. A Digital Research nem nyert a megállapodással, és évekkel később a jogutódja (amelynek érdekeltsége volt a Calderában) beperelte a Microsoftot az okozott kárért. A bíróság 150 millió dollár kifizetésére kötelezte a Microsoftot.

[szerkesztés] Multitasking

Az MS-DOS-t nem többfelhasználós vagy többfeladatos operációs rendszernek tervezték, de megpróbálták ezt a hátrányt leküzdeni az évek során. A Terminate and Stay Resident (TSR) rendszerhívás eredeti célja a betölthető eszközmeghajtók kezelése volt, valamint más, többnyire nem dokumentált függvényeket használtak felugró alkalmazások készítésére. A Borland SideKick személyi produktivitás terméke egy jelentős példánya volt ezen képességeknek. Olyan termékek, mint a TopView és főleg a DESQview megpróbáltak többfeladatos környezetet biztosítani, és sikereket is értek el, amikor később kombinálták őket az Intel 80386 és későbbi mikroprocesszor virtuális 8086-os módjával és a virtuális memória képességeivel. A Windows 2.1 és későbbi verziói hasonló, de gyengébb lehetőséget biztosítanak a "386 enhanced" módban, de a Microsoft sosem hangsúlyozta ezt a lehetőséget, és elsősgorban a grafikus felület használata felé próbálta terelni a felhasználókat.

[szerkesztés] Felhasználói felület

Az MS-DOS parancssoros felülettel és kötegelt script futtatási lehetőséggel (batch) rendelkezik a parancs értelemzője, a command.com segítségével. Az MS-DOS-t úgy tervezték, hogy könnyen cserélhető legyen a parancs értelmezője, például 4DOS-ra.

[szerkesztés] Kompatibilitás

Az Apple Macintosh 1984-es megjelenése után az IBM PC felhasználói is grafikus felhasználói felületre vágytak. Sok MS-DOS alatt futó program próbálta az űrt betölteni saját grafikus felülettel, mint a Microsoft Word for DOS, XTree és a Norton Shell. Ez azonban dupla erőfeszítést követelt, és nem biztosított konzisztens felhasználói felületet (még egy termékvonalon belül sem).

A Microsoft Windows első verziói rendes programok voltak, melyek az MS-DOS-on és klónjain futottak. A későbbi verziók is DOS-ból indultak, de kiterjesztették azt, hogy védett módban fussanak. A későbbi Microsoft Windows verziók is DOS-tól függetlenül futottak, de megtartották a korábbi kód nagy részét, így a DOS az új operációs rendszerben virtuális gépként tudott futni. Az NTFS fájlrendszert (a Windows XP alapértelmezett fájlrendszere) használó gépeken az MS-DOS nem futtatható közvetlenül a merevlemezről. Ehhez NTFS-kompatibilis DOS verzió szükséges.

[szerkesztés] Kapcsolódó rendszerek

Több hasonló terméket is bemutattak más cégek. A PC-DOS-t és a DR-DOS-t gyakran nevezik másolatoknak. Mivel a PC-DOS-t a Microsoft gyártotta az IBM-nek, a PC-DOS és az MS-DOS „testvérek” voltak, melyek a fejlődésük során kettéváltak különböző termékekké.

• PC-DOS
• DR-DOS, Novell DOS, OpenDOS
• FreeDos, FreeDOS 32, GNU/DOS
• PTS-DOS

Linux alatt is lehetséges a DOS és másolatainak futtatása a dosemu nevű program segítségével, ami egy linuxos virtuális gép valós módú programok futtatására. Több DOS emulátor is elérhető a különböző Unix-verziókra, még nem x86 platformokon is.

[szerkesztés] Lásd még

• Az MS-DOS és más DOS kompatibilis rendszerek összehasonlítása
• MS-DOS speciális parancsok és kezelésük