Nagycsepely

Somogy megye északi részén az un. Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 km-re Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. Un. zsáktelelpülés.

[szerkesztés] Története

Nevének eredete: "...eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből (mely török vagy szláv eredetű), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely "sarjadék erdő, bokros cserjén hely" jelentésű szóból származik." - írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (34. p.) Ő személynévi eredetűnek tartja. A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.

Első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. Chepel faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.

1855-ben a kolerában elhúnyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A II. világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A tsz-ek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 1951-1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az un. "kulákok", a másikban a "szegények" voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben a 534 fő lakta a falut. A redszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópályát.