Nyugat (folyóirat)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Nyugat folyóirat a huszadik századi magyar irodalmat lényegesen meghatározó folyóirat volt.
Nyomtatásban 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. Címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Az alapítók között Osvát Ernő, Fenyő Miksa és Ignotus, azaz Veigelsberg Hugó nevét kell megemlítenünk. Főszerkesztői Ignotus (1908–1929), Babits Mihály (1929–1941), Móricz Zsigmond (1929–1933) és Gellért Oszkár (1929–1939) voltak. Babits halála után a folyóirat utódaként jelent meg 1944 márciusáig Illyés Gyula szerkesztésében a Magyar Csillag.
Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizálva hozzáférhető mindenki számára.
Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvénysülésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti arculata, inkább a „közös ellenség” fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásokba ütközött konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg tudták védeni, még a világháborút is túlélte. Az avantgard mozgalmaktól azonban igyekezett távol tartani magát (ezt Kassák Lajos A Tett (1915–16) és a Ma (1916–25) című lapjai képviselték hazánkban).
Három nemzedékét különböztetjük meg: a '10-es, '20-as és '30-as évek alkotóit.
[szerkesztés] Története
Az alapításról Fenyő Miksa ezt írja később: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, – vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal-kávéházban Osvát Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Nem. A történetírónak messzebbre kell visszanyúlnia, s képet írni azokról a múlt század végén, a század elején megvolt politikai, kulturális és szociális viszonyokról, melyek determinálták a Nyugat létrejöttét, – még ha ez a kép nem is rajzolódott ki teljes világossággal a Nyugat alapítói előtt.”
Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy kik voltak az első szám előállításának anyagi támogatói, és bár többet írtak róla, nem teljesen egyértelmű megszűnésének oka sem.
[szerkesztés] Források
- Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák 11. osztálya számára