Oricum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Oricum az ókori Illyria városa volt Aulon közelében. Ma romváros Délnyugat-Albániában, a Vlora melletti Karaburum-félszigeten, Orikum falu határában.

A legrégebbi előkerült leletek arról tanúskodnak, hogy Oricumot a Kr. e. 6. században alapíthatták, s gyakran vált hadszíntérré. A városka közvetlenül a tenger partján, egy 20 méter magas dombon épült fel. Legmagasabb pontján állt a Vlorai-öblöt ellenőrző akropolisz (fellegvár). Az I. római–makedón háborúban, Kr. e. 214-ben V. Philipposz hódította meg a várost. A Julius Caesar és Pompeius között kirobbant polgárháború idején, Kr. e. 48 januárjában Caesar foglalta el Oricumot. A Római Birodalom összeomlását követően előbb bizánci (Jerikó néven), majd oszmán (Pashaliman, a. m. ’pasák kikötője’) uralom alatt működött mint kisebb jelentőségű kikötőváros.

1926-ban az olasz Luigi Ugolini végzett elsőként régészeti ásatásokat Oricumban. 1958-ban került napvilágra a 400 férőhelyes odeon (színház).