Osztályozás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 novemberéből származik.

Ez a lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ezen szócikk összedolgozandó a(z) Kategorizálás szócikkel,
azután az egyik lap törlendő.

Tartalomjegyzék

1 Könyvtári osztályozás
2 Általános fogalma
3 Funkciói
4 A tartalomfeltárás szintjei
5 Az osztályozás szintjei
6 Az egyetemes tizedes osztályozás
7 Egyéb könyvtári osztályozási rendszerek

[szerkesztés] Könyvtári osztályozás

A könyvtári osztályozás valójában a 19. század utolsó harmadában alakult ki. Régen csak megőrzési funkciója volt. Kezdetben a polcon lévő hely megegyezett a tárolási hellyel, a tartalmi osztályozás is a polcbéli helytől függött és csak egyféle feltárási és visszakeresési funkció létezett. Mára a szolgáltatás vált elsődlegessé és ismérvtárrá alakult a dokumentumtár. Több tudós is foglalkozott vele, nem mindegyikőjük volt képzett könyvtáros. Pl. Ranganathan, Dahlberg, Cutter, Schneider, Shanon, Vickery, Hjorland, Ciganik, Lamser, Ungváry Rudolf, Babiczky Béla, B. Hajdu Ágnes.

[szerkesztés] Általános fogalma

Azt a logikai tevékenységet, amely során a jelenségeket, tárgyakat hasonlóságuk foka szerint egybegyűjtjük és különbségeik foka alapján elkülönítjük, osztályozásnak nevezzük. Az osztályozás az emberi gondolkodás alapvető formája, amely párhuzamban áll a fogalomalkotással. Célja a tartalom pontos, akár a konkrétságig menő feltárása, ugyanakkor a tartalmilag összetartozó, olyan kisebb csoportok képzése, ahol lehetőség van az általánostól a specifikusig való keresésre.

Szurrogátum:

Egybegyűjti mindazon ismérveket, melyek alapján a felhasználó megtalálja a keresett dokumentumot. Két típusa van: elsődleges ~(3 különböző ismérv alapján rendszerez: formai, tartalmi, segítő) és másodlagos ~(kizárólag ismérveket tárol függetlenül az őt hordozó dokumentumtól vagy információs dforrástól, pl. adatbankok).

[szerkesztés] Funkciói

Három funkciója van:

a dokumentum feltárása,
a dokumentum tárolása és
a visszakeresés biztosítása.

[szerkesztés] A tartalomfeltárás szintjei

1. Bibliográfiai leírás szintje: A dokumentumok azonosítására szolgál, a formai jegyek alapján, de tartalmi elemeket is hordozhat (pl. cím, szerző stb.)

2. Osztályozás szintje: Ez a tartalom feltárásának eszköze, ismérveket állapít meg a dokumentum tartalmáról és egy fogalmi lánc segítségével írja le. 3. Referátum szintje: Csak a legfontosabb adatokra terjed ki, nem pótolhatja az eredeti művet. Lehet indikatív~, informatív~, annotáció, autoreferátum és recenzió (ez kritikai elemeket is tartalmaz).

4. Tömörítvény szintje: Összefüggő szövegben írja le a dokumentum minden lényeges elemét, pótolhatja az eredeti művet. Kizárólag szakirodalomban használható. 5. Szemle szintje: Több hasonló témájú művet vet egybe: elemez és összefoglal valamilyen szempont szerint. A '70-es években terjedt el publikus formában. Ilyen pl. a döntéseket előkészítő tanulmány is.

[szerkesztés] Az osztályozás szintjei

Három szintje van: a fogalmi, a nyelvi és a jelzetelési. A fogalmak szintje az, amikor a dokumentum tárgyát fogalmakkal írjuk le. A nyelvi szinten pontos elnevezéseket adunk a fogalmaknak. A jelzetelési szinten pedig egy osztályozási rendszer jelkészletének segítségével megadjuk a dokumentum tartalmát.

[szerkesztés] Az egyetemes tizedes osztályozás

A hazai könyvtárak nagy részében használt egyetemes tizedes osztályozást (ETO) Melvil Dewey rendszere (Dewey-féle tizedes osztályozás) alapján alakították ki.

[szerkesztés] Egyéb könyvtári osztályozási rendszerek

Az ETO-tól eltérő osztályozási rendszerek is kialakultak, pl. az Országgyűlési Könyvtár osztályozási rendszere.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../o/s/z/Oszt%C3%A1lyoz%C3%A1s.html"