Patkó Bandi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő.
Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A szójátékra épült műdal 1875-ben jelent meg ponyva kiadásban:
- Puszta csárda két oldalán ajtó
- Oda ugrat pejparipán Patkó
- Szép csárdásné, úgy adja fel a szót,
- Látott-e már egy lovon hét patkót?
- Ha nem látott, jöjjön ide, láthat,
- Négyet visel e gyönyörű állat,
- Az ötödik magam vagyok, nemde?
- Kettő meg a csizmámra van verve.
A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak. (Megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjérrt elárluják stb.)
[szerkesztés] Hagyománya
Somogy megyében "saját" betyárjuknak tartják. Darány és Csokonyavisonta közt egy hatalmas kocsányos tölgy a "Patkó Bandi fája" (Quercus robur) néven ismert. A Balaton-parti Zamárdi-ban nyaranta róla elnevezett "7próbás betyárverseny és pásztorétkek főzőversenye" rendezvényt tartanak. A Baranya megyei Hosszúhetény hagyománya szerint Patkó Bandi a községbeli Máltető dűlőről figyelte a pandúrokat.
[szerkesztés] Forrás
Magyar Néprajzi Lexikon [1]
Based on work by