Peter Sanawad
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Peter Sanawad (Miskolc, 1975. március 24.) irodalmár és író.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Gyermekkora, tanulmányai
Miskolcon született, Bihari Péter néven, apja Bihari Sándor, édesanyja Berlik Ágota. Iskoláit Miskolcon végezte, a lakóhelyéhez közeli általános iskola után minőségbiztosító-számítástechnikusi oklevelet szerzett a diósgyőri Gábor Áron középiskolában, majd magyar szakos tanári diplomát a helyi egyetemen.
2005-ben nappali tagozaton irodalomtudományi PhD-t végzett, Kabdebó Lóránt doktoranduszaként. Az Avana [1] Arcképcsarnok nevű kiadványnak írt bemutatkozása szerint fiatal korában nagy kedvet érzett az amatőr filmezéshez; első novellái is tulajdonképp irodalmi forgatókönyvek voltak. Érdeklődésének fő vonala a science fiction történetek, képregények és rajzfilmek. Erős a problémaérzékenysége, melynek felszínre hozása adta kezdeti írásainak lényegét (Metszéspont, Az Amalthea titka).
Egyetemi éveinek témája a világ utópisztikus irodalmának vizsgálata volt, mely később kiegészült a science fiction tudományos alapú szemléletével is. Első tudományos igényű dolgozata az utópiákról szólt (A méhészet hatása a XX. századi utópiákra – 1997), majd 1999-ben Babits Mihály: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényének akkori legtágabb szemléletű elemzését készítette el, melynek tömörített kivonata 2003-ban a Miskolci Egyetem kiadásában meg is jelent (szerk. dr. Fazekas Csaba).
A diplomamunkáját az utópisztikus regények városábrázolásaiból írta, a kismonográfia kivívta az egyetemi tanárok elismerését, és megalapozott egy tudományos-fantasztikus irodalomtörténeti kutatást, mely 2004 októberében a Bihari Péter által szerkesztett Holdudvar [2] című irodalomkritikai lap megjelenésében csúcsosodott ki. A munka nagymértékben elősegítette a science fiction magasirodalmi megismertetését. A munkát nagyban támogatta dr. Szili József, dr. B. Juhász Erzsébet tanszékvezető docens, illetve Pásztor Imre, dr. Kovács Béla Lóránt és Viola Zoltán.
[szerkesztés] Művei
1995-ben jelentek meg első novellái a Solaria on-line sci-fi magazinban, Juhász György szerkesztésében (A szörnyetegek sorsa (1995), Veszélyes éj (1996), Áramszünet (1996), Elfelejteni (1998)).
Bihari Péter nyomtatásban is megjelent írásainak kezdetét az 1997-es év jelentette (A galaktikus enciklopédia margójára, 1997). A Miskolci Egyetem Bolyai kollégiumának kiadásában megjelentek a következő írásai: A napkeltére várva (1998), Majd ha a Nap… (1999) illetve Együttállás (2000), míg A Mártírok alkonya (2004) című írása a Cherubion kiadónál megjelenve csatlakozott ehhez a ciklusához. A Miskolci Egyetem Bolyai Kollégiumának kiadásában jelent meg a szerző Merkúr (2001) című novellája, ennek hősei a bolygóra elsőként leszállt űrhajósok. Maguk a kezdeti írások nem tekinthetők igazán jelentős alkotásoknak, inkább a kezdő stiliszta próbálkozásainak egy működő irodalmi nyelv és irodalmi stílus megteremtésére. Bár a megjelenésük idején népszerűek lehettek, utólagos elemzésüknek hibák egész sorát kell regisztrálnia. A sokszor anekdotikus tömörség néha nehezen keverhető a filozófiai mondanivalóval (S e távoli csillagon, MERt, 1999), a teológiai kérdés tudományos alapú vizsgálata pedig helyenként dagályosságba fullad (Epilógus, 2001). Mindazonáltal néha a science fiction tényleg jó keretet ad nála egy-egy filozófiai probléma megragadásához, ilyenkor a remek novella születésének ismét csak a felületesség mértéke szab határt (A tett halála, 2001).
Végül hadd hívjuk fel a figyelmet a szerző A güzü (2001) – Cherubion kiadónál megjelent – novellájára, melynek két folytatása is megjelent Káin, valamint Létra a tetőn címmel. Az írások az emberi lét komikumára, a feszült helyzetekben rejlő nevetségesre, a legmélyebb problémák legkönnyedebb szemléletére tesznek kísérletet.
Téridő Horizont [3] nevű kiadványa 5 megjelenést ért meg. Az Elza pilótáról írt dolgozata vitára ösztönözte az ország elismert Babits-kutatóit (dr. Kelevéz Ágnest a Petőfi Irodalmi Múzeumtól, illetve (főként) dr. Sipos Lajos egyetemi docenst az ELTE BTK-ról), akik Bihari Péter nézeteivel sok helyen vitába szálltak, mindamellett elismerték azok újszerűségét.
[szerkesztés] Antológiákban megjelent művei
- A galaktikus enciklopédia margójára (In: Labdázó angyalok, Alterra, 1997)
- A napkeltére várva (In: Éltem, írtam, érted, Miskolci Egyetem, 1998)
- Metszéspont (In: Virágzó kopjafák, Miskolci Egyetem, 1999)
- Majd ha a Nap… (In: Virágzó kopjafák, Miskolci egyetem, 1999)
- In aeteta aurea (In: A pillanat története, Miskolci Egyetem, 2000)
- Évforduló (In: Álomban, ködben, harmatban, Alterra, 2000)
- Együttállás (In: A pillanat története, Miskolci Egyetem, 2000)
- A güzü (In: Hullócsillag, Cherubion kiadó, 2001)
- Káin (A jég birodalma, Cherubion 2002)
- Létra a tetőn (Én, a halhatatlan, Cherubion, 2003)
- Bonaparte, mon amour (Átjáró magazin 2002/2)
- A vöröshajú lány (Ízzó parázs antológia, Cherubion, 2002)
- Imádság lányomért (Fényözön, Cherubion, 2003)
- A vadmacska (Az öröklét nyomában, Cherubion, 2003)
- A sárkány harmadik foga (101 mini fantasy történet, Cherubion, 2003)
- Mártírok alkonya (Ellenjáték antológia, Cherubion, 2004)
- Gyorsbüfé a Szíriuszon (regény, Ezüstláng antológia, Cherubion)
- A kínai szakácsa esete a Marson (Új Galaxis 3, 2004)
- Mindennapi kenyerünket... (Holdudvar magazin, 2004)
- A Mars gyöngye (Új Galaxis 3, 2004)
- Istár pokoljárása (Új Galaxis 4, 2004)
- Határőr (Új Galaxis 5, 2005)
- Árnyék (Új Galaxis 5, 2005)
- Előszó (Új Galaxis 6, 2005)
[szerkesztés] Esszék, tanulmányok
- Aki nem sci-fi, járjon utána, Átjáró magazin 6, 2003
- Megfordíthatatlan idő, Új Galaxis 2005
- Az Elza pilóta kozmológiája, 2001-es TDK dolgozatok, Miskolci egyetem, 2003
- Tariménes és Kliminus Miklós utazásai, PhD-konferencia Miskolc, 2003
- Szellem és tudomány, Téridő horizont 2. szám, 2000
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Avana Magyar Tudományos-Fantasztikus Művészetért Országos Egyesület, www.avana.hu
- ^ SF kritikai online magazin, www.holdudvarmagazin.fw.hu
- ^ az anyagai jelenleg a www.teridohorizont.fw.hu címen érhetőek el
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Peter Sanawad honlapja
- Takács Gábor, A távoli tájak antropológiája (Holdudvar magazin, 2004.)
- Nemes István: Peter Sanawad, Álomvarázs antológia 2003.