Phülé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A phülé (görög φυλή, klán, faj, nép, az ógörög φυεσθαι – ered, származik igéből) görög "törzs", ami másodlagosan a poliszképződés során alakult ki.

Tartalomjegyzék 1 A phülé története 1.1 Kleiszthenész reformja 1.2 Későbbi reformok 2 Az attikai phülék 3 Hagyományos phülénevek 4 Források

[szerkesztés] A phülé története

A iónoknak hat (ebből Attikában négy), a dóroknak három és az aioloknak is három fiktív vérségi phüléjük volt. A vizsgálatok szerint ezek nem bronzkori eredetű tényleges törzsi nevek, hanem a görög sötét kor végén a poliszok kialakulásához vezető vándorlások során alakultak ki. Nem ősrégi jellegüket mutatja, hogy később a rendszert könnyen át is alakították, az ugyanis mentes volt az ősiség szakralitásától.

[szerkesztés] Kleiszthenész reformja

Athénban Kleiszthenész reformja (i. e. 508) alakította át a phülérendszert, a hagyományos négy ión-attikai phülé helyett tíz phülére – névadóul kisorsolt egy-egy attikai hőst – osztotta a poliszt területi alapon úgy, hogy minden phülébe beletartozott egy-egy rész (trittüsz) a polisz háromféle földrajzi területéből, a városból (asztü), a tengerpartból (paralia) és a belső területbő (mezogaia). Három ilyen trittüsz alkotta a phylét és összesen tehát 30 trittüszre osztotta Attikát.

Minden phülé jogosult volt egy arkhónt (miután azok számát tízre növelték) és egy sztratégoszt választani. Minden phüléknek 1000 nehézfegyverzetű gyalogost (hoplitész) és 100 lovast kellett kiállítania. A phülé ezen csapattestét a harcmezőn a taxiarkhosz vezette.

Az év egytizedéig egy phülé 50 küldötte volt az 50 prütanisz, akik a bulé végrehajtótestületeként működtek. A prütaneia szigorúan kötött sorrendben rotált a 10 phülén és a határozatok kihirdetésekor mindig megadták a prütaneiát viselő phülé nevét is.

[szerkesztés] Későbbi reformok

i. e. 307-ben a phülérendszert 12-esre bővítették és Antigonosz Monophtalmosz és fia Démétriosz Poliorkétész is belépett a névadók sorába. i. e. 224-ben III. Ptolemaiosz Euergetész is kapott egy phülét, ami íg 13-assá bővült. i. e. 200-ban törölték Antigonosz és Démétriasz törzsét, de a pergamoni Attalosz viszont kapott egyet, így megint 12-es lett a rendszer. 125-ben Hadrianus beléptével ismét 13-assá vált.

[szerkesztés] Az attikai phülék

Mai tudásunk szerint Kleiszthenész idején 139 démoszra osztották Attikát.

Sorszám	i. e. 508-tól	i. e. 307-től	i. e. 224-től	i. e. 200 után	i. sz. 125-től
1.	Erekhteisz (14 démosz)	Antigonisz	Antigonisz	Erekhteisz	Erekhteisz
2.	Aigeisz (21 démosz)	Démétriasz	Démétriasz	Aigeisz	Aigeisz
3.	Pandionisz (11 démosz)	Erekhteisz	Erekhteisz	Pandionisz	Pandionisz
4.	Leóntisz (20 démosz)	Aigeisz	Aigeisz	Leóntisz	Leóntisz
5.	Akamantisz (13 démosz)	Pandionisz	Pandionsiz	Ptolemaisz	Ptolemaisz
6.	Oineisz (13 démosz)	Leóntisz	Leóntisz	Akamantisz	Akamantisz
7.	Kekropisz (11 démosz)	Akamantisz	Ptolemaisz	Oineisz	Hadrianisz
8.	Hippothontisz (17 démosz)	Oineisz	Akamantisz	Kekropisz	Oineisz
9.	Aiantisz (6 démosz)	Kekropisz	Oineisz	Hippothontisz	Kekropisz
10.	Antiokhisz (13 démosz)	Hippothontisz	Kekropisz	Aiantisz	Hippothontisz
11.		Aiantisz	Hippothontisz	Antiokhisz	Aiantisz
12.		Antiokhisz	Aiantisz	Attalisz	Antiokhisz
13.			Antiokhisz		Attalisz

[szerkesztés] Hagyományos phülénevek

Ión-attikai phülék:

• Geleontesz (vagy Gedeontesz vagy Teleontesz)
• Hoplétesz
• Aigikoreisz
• Argadeisz (vagy Ergadeisz)

Csak ión phülék:

• Oinopesz
• Bóreisz

Dór phülék:

• Hülleisz
• Dümanesz
• Pamphüloi (jelentése "mindenféle törzsből való")

Aiol phülék:

• Apodotoi
• Ophionei
• Eurütanesz

[szerkesztés] Források

• Németh György A polisok világa Korona Kiadó, Budapest, 1999, (ISBN 963 9191 11 6)
• Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Budapest, Osiris, 2005. (ISBN 9633897998)