Piktek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A Forth folyótól és a Clyde folyótól északra éltek. A rómaiak által caledonoknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett Alba királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok.

Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése "festett", vagy "tetovált" emberek volt. (De nincs rá bizonyíték, hogy valóban festették vagy tetoválták volna magukat.). A Pict szó először Eumenius egy írásában jelent meg 297-ben. (Bár a szót általában latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyében.)

Írország és Dál Riata gaeljei Cruithne néven ismerték a pikteket. (Például óír cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, Dál nAraidi királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is.

A pikt nyelv írott források hiján kihalt. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy kelta nyelvet beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges hogy más nyelveket is használtak.

Tartalomjegyzék 1 Társadalmuk 2 Vallásuk 3 Történelmük 4 Külső hivatkozások (angolul)

[szerkesztés] Társadalmuk

A piktek társadalmáról főleg csak régészeti forrásaink vannak. Pict írott forrás nagyon kevés maradt fenn, de a 6. századtól számos forrásból vannak értesüléseink a pikt történelemről, beleértve a Szent Columba és Szent Adomnán életéről szóló forrásokat és különböző ír évkönyveket.

Mint a legtöbb korabeli északi nép, a piktek kis földművelő és állattenyésztő közösségekben éltek. A római időszakban gyakran hozták őket összefüggésbe a kalózkodással, de ha ez igaz is, valószínűleg tengeri kereskedelemmel is foglalkoztak. A pikt kőemlékeken talált feliratoknak csak egy részét fejtették meg, jó részük talán egyszerűen csak azoknak a nevét tartalmazza, akiket a köveken meg akartak örökiteni.

A Skóciában sok helyen romos formában tmegtalálható, Broch néven ismert vaskori kör alaprajzú kőtornyok építését gyakran tulajdonitják a pikteknek. Valójában ezeknek az építése 100 körül befejeződött, de valóban használták őket a pikt korszakban is. A crannog nevű kőkori mesterségessziget-építmények közül néhányat szintén használtak a piktek.

[szerkesztés] Vallásuk

A piktek vallása kezdetben kelta típusú többistenhit lehetett. Pontosan nem ismert, mikor vették fel a kereszténységet, de vannak olyan hagyományok, amelyek szerint Szent Palladius (5. század) Írország után a Piktföldre ment, illetve amelyek írországi Szent Brigittát (451-525) a skóciai Abernethy faluhot kötik. Szent Patrick "hitehagyott piktekre" utal, a 7. századi Y Gododdin elégiák viszont nem említik, hogy a piktek pogányok lennének. A pikt elit megtérése valószínűleg hosszú időn keresztül zajlott, az 5. század kezdetétől, és minden bizonnyal nem fejeződött be egészen a 7. századig. A Portmahomack mellett zajlott ásatások egy kolostor alapítását valószínűsitik ott a 6. század végén, egy olyan régióban, amely feltételezhetően az utolsók közt tért a kereszténységre. Ez I. Bridei pikt király és Szent Columba kora.

[szerkesztés] Történelmük

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angolul)

• Glasgow University ePrints szerver, benne Katherine Forsyth-tól:
  • Language in Pictland (A pikt nyelv) (pdf) és
  • Literacy in Pictland (Irásbeliség a Piktföldön) (pdf)
• CELT: Corpus of Electronic Texts at University College Cork
  • The Corpus of Electronic Texts, benne az Annals of Ulster, Tigernach, the Four Masters és Innisfallen, a Chronicon Scotorum, a Lebor Bretnach, geneológiák és szentek életei. (A legtöbb már angolra forditva.)
• The Pictish Chronicle (A Pikt Krónika)
• The Chronicle of the Kings of Alba (Alba királyainak krónikája)
• Annals of Clonmacnoise at Cornell
• Bede's Ecclesiastical History (Egyháztörténet és folytatása (pdf), at CCEL, A.M. Sellar forditásában.
• Annales Cambriae (angolra forditva) at the Internet Medieval Sourcebook.
• Proceedings of the Society of Antiquaries of Scotland (PSAS) through 1999 (pdf).
• Tarbat Discovery Programme beszámolókkal a Portmahomacki ásatásokról.
• SPNS the Scottish Place-Name Society (Comann Ainmean-Áite na h-Alba), benne kommentárok és kivonatok Watson The History of the Celtic Place-names of Scotland (Skócia kelta helyneveinek története) cimű könyvéből.