Pilisszentlászló

A Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő települése (kb. 360 m). Szentendrétől 8 km távolságra van a Szentendre-Visegrád-Lepence úton. A község minden oldalról hegyekkel van körülvéve: Szent László-hegy (590 m), a Rózsa-hegy (549 m), az öreg Pap-hegy (567 m) és a Tüskés-hegy (510 m). A Visegrádi hegység összes nevezetessége könnyen elérhető a községből. (Visegrád, Dobogókő, Rám-szakadék, Vörös-kő)

[szerkesztés] Népessége

A településen jelentős számú szlovák nemzetiségű lakos él.

[szerkesztés] Története

Valószínűleg nagyon régen lakott település, az Árpád ház idejétől királyaink vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosok-nak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Gentilis bíboros, pápai követ itt kötött egyezséget 1308-ban Csák Mátéval, hogy ismerje el Károly Róbertet magyar királyként. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése után a mai szlovákia területéről jöttek pálosok és hoztak magukkal szlovák telepeseket, akik újjáépítették a falut. A középkorban a falut Kékes-nek hívták, az újjáépítés során kapta a Szentlászló nevet. 1947-ben a falu egyharmada, 400 fő visszatelepült Szlovákiába.