Plagioklászok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A plagioklászok a tektoszilikátok alosztály földpátok csoportjába tartozó ásványok. Korlátlan elegyedésű izomorf sort alkotnak a NaAlSi3O8 és a CaAl2Si2O8 képletekkel felírható albit (Ab) és anortit (An) szélső tagok között.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Összetételük:
- albit: Ab100-90%An0-10%
- oligoklász: Ab90-70%An10-30%
- andezin: Ab70-50%An30-50%
- labradorit: Ab50-30%An50-70%
- bytownit: Ab30-10%An70-90%
- anortit: Ab10-0%An90-100%
- Szimmetriájuk: triklin
- Sűrűségük: 2,61-2,76 g/cm3
- Keménységük: 6 (6,5) (a Mohs-féle keménységi skála alapján)
- Hasadásuk: tökéletes (001 szerint), igen jó (010 szerint)
- Színük: fehér-, szürkésfehér színűek, néha kissé rózsaszínes árnyalatúak, gabbróban-anortozitban a nagymennyiségű ilmenitzárványtól kékes színűek
- Fényük: üvegfényűek; (001) lapjaik gyakran gyöngyházfényűek
[szerkesztés] Szerkezetük
Kristályrácsukban az SiO4-tetraéderek térhálós (állvány- vagy tektoszilikát) szerkezetet alkotnak.
[szerkesztés] Megjelenési formáik, genetikájuk
Kissé nyúlt, táblás megjelenésűek, kivéve az anortitot, amely inkább rövidprizmás. Többnyire ikerkristályok: uralkodó a poliszintetikus albitiker, de más ikertörvények is gyakoriak. Kiömlési vulkáni kőzetekben zónás szerkezetűek, ahol a kristálymagok anortitban gazdagabbak, míg a peremi részeken albithoz közelítő kémiai összetételűek.
A plagioklászok a legelterjedtebb és legközönségesebb kőzetalkotó ásványok. Egyaránt megtalálhatók magmás-, metamorf- és üledékes kőzetekben is.
[szerkesztés] Rokon ásványfajok
- alkáliföldpátok
- földpátok